Létszámleépítés várható Magyarországon a fémiparban a GF Machining Solutions (GF MS) felmérése szerint, amelynek eredményeit elsőként az Economx ismerhette meg. Kiderült, hogy a válaszadók 26,9 százaléka tervez további létszámleépítést, ezen belül 5,3 százalék jelentősebb elbocsátással számol. Mindez egyértelműen betudható a feldolgozóipart átszövő negatív trendeknek, úgy mint:

  • csökkenő termelés,
  • új megrendelések és ajánlatkérések drasztikus visszaesése,
  • növekvő költségek.

A vállalkozások esetében a bérköltség meghatározó, és a munkavállalók megtartásához számolniuk szükséges a jövő évi béremelésekkel is. Sokan közülük kizárólag akkor tudják megtartani a meghatározó szakembereiket, ha létszámleépítést hajtanak végre. Ebben különösen a 10-50 főt foglalkoztató vállalkozások érintettek. Szabó Gábor, a felmérést készítő GF MS régiós vezetője lapunknak ismertette:

Kapcsolódó

a legtöbb vállalkozásnál jelenleg létszámstop van érvényben, így az elbocsátott munkavállalók nehezen fognak tudni elhelyezkedni a szakértelmükhöz illeszkedő munkakörben.

A Magyarországon újonnan beruházó, külföldi tulajdonú gyártócégek folyamatosan vesznek fel munkavállalókat, ugyanakkor a magyar gazdaság versenyképességét, a kkv-szektorban rejlő tudást és annak piacra vitelét ez nem segíti, ezzel kizárólag a külföldi tőkét erősíti. Ráadásul a szóban forgó multinacionális vállalatok által kínált bérrel a hazai kkv-k nem tudnak versenyezni.

A szakember emlékeztetett, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válságot megelőzően a 16-64 évesek munkanélküliségi rátája 7.5-7.9 százalék körül mozgott, majd 2010-ben elérte a 11.3 százalékot. Amikor a gazdaság elkezdett élénkülni, a munkáltatók azt tapasztalták, hogy a korábban elbocsátott munkavállalókat nagyon nehezen tudják pótolni.

Éppen ezért a válaszadó több mint 200 vállalkozás jelentős részének legfőbb prioritás a munkavállalók megtartása, bízva abban, hogy a feldolgozóipar hamarosan visszatalál a helyes vágányra.

Ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy az elbocsátások helyett csökkentett munkaidőben, csökkentett bér mellett alkalmazzák tovább a munkavállalókat. Negatív hatással van a fogyasztásra, hiszen akár 20-30 százalékos bevételkiesést jelent családonként. Ez a fajta költségmegtakarítás jellemző a multinacionális vállalatokra is.

Negatív spirálba lök a kieső termelés

A válaszadók kevesebb mint 20 százalékát nem érintette a termelés visszaesése, ezen belül 9,6 százalék volt képes növekedni az utóbbi egy évben. Ebből adódóan ötből négy cég elszenvedte a termelés visszaesését: 50 százalék esetében ez kevesebb, mint a felére esett vissza, 20 százalék esetén raádásul mára szinte alig van gyártás. Szabó Gábor szerint ez magyarázatot ad a már megtörtént és tervezett elbocsátásokra, nem elhanyagolva, hogy ez jelentős bevételkiesést jelent az államnak. A fémfeldolgozási termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások termeléscsökkenése a beszállítókat is érinti.

Ezen vállalkozások főbb beszállítói a teljesség igénye nélkül:

  • szerszámgép gyártó és/vagy forgalmazó, szerviz szolgáltatást nyújtó vállalatok;
  • forgácsoló szerszámokat, felfogókat, befogókat és fogyóeszközöket, kenőanyagokat gyártó és/vagy forgalmazó cégek;
  • alapanyag beszállítók, mint például acél, alumínium, műanyag stb.;
  • gyártáshoz szükséges IT-eszközök és szoftverek forgalmazói, gyártói és fejlesztő pl. CAD/CAM szoftverek;
  • szállítmányozók, anyagmozgató gépeket gyártó és/vagy forgalmazó cégek.

Magyarországon több mint 440 vállalkozás fő tevékenysége a szerszámgép-nagykereskedelem, amelyből közel 50 szereplő ért el 1 milliárd forint feletti nettó árbevételt 2023-ban. Már most látható, hogy ezen vállalkozások jelentős visszaesést könyvelnek el 2024-ben az új gépek értékesítésének drasztikus csökkenése miatt. A hazai és európai piacokon egyre több, néhány éves használt berendezés jelenik meg, melynek fő oka a felszámolások és a csökkenő termelés. A vállalkozások úgy tudnak forráshoz jutni a költségek fedezéséhez, hogy a kihasználatlan berendezéseiket értékesítik, mely az új, modernebb gépek értékesítésének volumenét tovább rontja.

A gépek és szállítóeszközökön belül a fémipari gépek behozatala majd 12 százalékkal, a speciális szakipari gépeké pedig 34 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban.

A szerszámgépes piac meghatározó szereplői elsősorban európai, amerikai és japán cégek, amelyek magyar leányvállalataikon vagy viszonteladókon keresztül értékesítik termékeiket. Jellemzően magasan képzett, a hazai átlagbért jelentősen meghaladó juttatást biztosító cégekről van szó. A munkavállalók meghatározó többsége szerviztechnikus vagy mérnök, akiket csak hatalmas költség mellett lehet pótolni, hiszen ilyen képzés jelenleg nem létezik, ezt „házon belül” szükséges megoldani. Ugyanígy igaz ez a legtöbb beszállítóra, hiszen a saját területükön sok esetben több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A teljes beszállítói kör alkalmazotti létszámát nehéz megbecsülni, de biztosan állíthatjuk, hogy itt is több száz vagy akár ezer munkahely került veszélybe a feldolgozó ipart érintő számottevő termelés visszaesés miatt.

Jövőbeni kilátások

Amikor egy vállalkozás fejlesztésben, létszámbővítésben gondolkodik, akkor ezt a múltbéli tapasztalatok, aktuális helyzet és nem utolsósorban a jövőbeni kilátások befolyásolják. Egy megrendelést szinte minden esetben ajánlatkérés előz meg, ha az ajánlatkérések száma csökken, az a legtöbb esetben rontja a jövőbeni kilátásokat is. Ahogyan az elemzésből látszik, a vállalkozások jelentős hányadát érinti az ajánlatkérések számának csökkenése. Míg korábban, normális gazdasági körülmények között, a cégek hónapokra vagy akár egy-két évre előre látták, hogy milyen mértékben lesz lekötve a kapacitásuk, úgy most ez a trend teljesen felborult.

Visszajelzések alapján sok esetben a következő hét is kérdéses. A hosszú távú szerződések szinte eltűntek, a felszabadult kapacitás soha nem látott mértékre nőtt.

A cégek jelentős része nyomott áron kénytelen vállalni munkákat a túlélés és az állandó költségeik fedezése érdekében, azonban ennek piacromboló hatása van. A vevők ezt tudják, és ki is használják a profit növelése érdekében, sokszor négy-öt évvel ezelőtti árakon lehet csak munkát megnyerni. Mindez kihatással van a várható beruházásokra, fejlesztésekre, nem beszélve a létszámbővítésről, hiszen alacsony haszonkulcs nem ad lehetőséget komolyabb fejlesztésekre.

Ennek megfelelően visszafogottak a várakozások a beruházások, fejlesztési tervek vonatkozásában is, ugyanakkor érdekesség, hogy a válaszadó vállalkozások olyan egyéni észrevételeket, javaslatokat is megfogalmaztak, amelyek a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is elgondolkodtatók lehetnek.

  • Többen jelezték, hogy négy éve várnak egy GINOP (Plusz)-pályázatra, ami fedezné az új csarnok építését.
  • Mások szerint fontos szempont az is, az adott cégnek van-e saját terméke vagy csak bérmunkát végez, utóbbi esetben ugyanis nehéz függetlenedni a megrendelést adó cég gazdasági környezetétől.
  • Akad olyan cégvezető, aki szerint a visszaesést a megrendelői elégedetlenség okozza a nem betartott határidők és a termelésirányítás hiánya miatt.
  • Más onnan közelített, hogy az olcsó kínai tömegtermékek kivéreztetik a hazai gyártókat, ezért adócsökkentéssel kellene kezdeni, mert sokan nem bírják már fenntartani saját magukat sem a dominóelv miatt.

A feldolgozóipar szíve, lelke, motorja

A felmérés háttereként a GF Machining Solutions régiós vezetője ismertette: a fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban – TEÁOR-szám szerint – több mint 10 ezer, 249 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cég van bejegyezve Magyarországban az Opten adatbázisa alapján. Szabó Gábor az Economxnak elmondta: ebből mintegy 6600 vállalkozás alkalmazotti létszáma 1–9 fő, miközben 10 és 50 fő közötti alkalmazottal csaknem 1300 cég rendelkezik.

  • Ha tovább szűkítjük a kört, és a 2023-ban legalább 50 millió forint árbevételt elért vállalkozásokat vizsgáljuk, amelyeknek a fő tevékenységi köre a „25 Fémfeldolgozási termékek gyártása”, alkalmazotti létszáma pedig maximum 249 fő, akkor 3300 körüli számot kapunk, ezen belül 2900 minősül kisvállalkozásnak.
  • A gép, gépi berendezések és villamos berendezések gyártásával foglalkozó vállalkozások száma meghaladja a 3000-et, közülük 1100 kisvállalkozás. Szintén 1100 olyan kisvállalkozás van, amelynek az árbevétele 50 millió forint feletti és a fő tevékenységi köre „2562 Fémmegmunkálás” , ugyanebben a kategóriában pedig majd 170 cég fő tevékenységi köre a „2573 Szerszámgyártás”.

Szabó Gábor lapunknak hangsúlyozta: a felmérés eredménye alátámasztja a statisztikai adatokat, így a feldolgozóipar mélyrepülését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatok becslése szerint szeptemberben az ipari termelés volumene éves bázison 7,2, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 5,4 százalékkal csökkent. Jelzésértékűnek tartja a szakember azt is, hogy a 2022. június-augusztusi időszakban a munkanélküliségi ráta 3.4 százalék volt, míg két évre rá, 2024 azonos időszakában már 4,3 százalék, a szeptemberi és az októberi adatközlés pedig már 4,5 százalékról szól.

A GF MS régiós vezetője szerint: ha áttekintjük a kiemelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományát, a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások tekintetében az előző év azonos időszakához képest, összehasonlító áron, akkor a megdöbbentő számokkal találkozunk, összegezve 74,3 százalék, vagyis a piaci szereplők átlagosan elestek a munkáik negyedétől.

Ennek fényében nem csoda, hogy az Eurostat legfrissebb adatai alapján az ipari termelés volumenindexe Luxemburg és Észtország után hazánkban a legrosszabb.

A céljuk az volt, hogy valós képet kapjanak azon hazai kkv-k helyzetéről, amelyek fémforgácsolással, lemezmegmunkálással illetve acélszerkezetek gyártásával foglalkoznak. A kérdőívet 200-nál is több cég töltötte ki, ennek megfelelően hűen tükrözi azokat a kihívásokat, melyekre gyors és hatékony megoldást kell találni. A válaszadók nagy többsége – majd háromnegyede – általános alkatrészgyártással és szerszámgyártással foglalkozik, jelentős részt képvisel továbbá az acél-gépgyártás és a lemezmegmunkálás. 

A vevőik főként a magyar és német piacról kerülnek ki, de nagyobb arányú export jellemző továbbá Nyugat-Európa többi országába is. A cégnél betöltött pozíció alapján a válaszadók nagy többsége tulajdonos, ügyvezető, felső- vagy középvezető.