Varga Mihály pénzügyminiszter, leendő jegybankelnök új monetáris politikát hirdethet az euróbevezetése kapcsán is, szerinte ugyanis már a felkészülés is segítene a magyar gazdaságnak. 

A leköszönő tárcavezető az országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői meghallgatásán három fontos szempontot jelölt ki. 

Kapcsolódó

  1. Az unióhoz való csatlakozással Magyarország vállalta az euró bevezetését is, amire csak akkor kerülhet sor, ha arra alkalmas a gazdaság. Viszont az ehhez szükséges feltételek teljesítése önmagában is javíthatja a fenntartható gazdasági fejlődést, csökkentve a kockázatokat, és az adósság finanszírozás esetében nem mindegy, milyen árfolyamon kezeljük azt. 
  2. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell, hogy az ehhez szükséges feltételrendszert érdemben teljesítse, ugyanakkor a gazdaságpolitika szabadságát is biztosítani kell.
  3. Az euróövezethez való csatlakozást (illetve előtte az ERM 2-be való belépés) csak a jegybank és a kormány közös döntése alapján lehet meghozni.

Az euró bevezetéséhez kapcsolódik, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök nemrég az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy bár az ország vállalta az euró bevezetését, de most égetőbb problémákat kell megoldani. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet reális, hogy 2030-ban elkezdődjön az euró bevezetése, elmondta: az euróérettség megítéléséhez a hagyományos nominális kritériumok nem elegendőek, a reálgazdasági érettség is szükséges. 

Nagy hagyománya van a halogatásnak

  • Az első Orbán kormány 2001-ben 2007-es bevezetési céldátumot tűzött ki magának. A kormányzati ciklusban a konvergenciakritériumok elérhető közelségbe kerültek: az infláció 5 százalék felé közelített, az államadóssági ráta az elvárt 60 helyett 55 százalékon állt, az államháztartás hiánya pedig a GDP 3 százaléka alatt volt. 
  • A következő kormányt irányító Medgyessy Péter 2008-ra vélte bevezethetőnek az eurót. A száznapos programhoz kapcsolódó költekezések negatív hatásai miatt az akkori elemzések azonban 2013-2014-re tolták ki a bevezethetőség céldátumát. De ez is hamar kétségessé vált, mivel Magyarország több maastrichti kritériumot illetően is rosszul állt ekkor.
  • A 2008-as gazdasági válság után az euró-forint kurzus a 240-es szintről 320-ra emelkedett, ezalatt folyamatosan romlottak a bevezetés esélyei. Az azóta eltelt időszakban a forint lassan gyengülő pályán maradt, ráadásul volt több heves kiugrás, például 2022 őszén a 434 forintos euróárfolyam (ami történelmi rekord azóta is). 
  • 2009-ben már Bajnai Gordon a miniszterelnök, aki 2013-as vagy ’14-es céldátumot tartott reálisnak.
  • A második Orbán kormánynak már nem volt pontos elképzelése a dátumról, az elemzői várakozások akkoriban a 2014 és 2015-ös éveket jelölték meg az euró magyarországi bevezetésére. 2011-ben azonban a miniszterelnök már azt jelentette ki, nem reális cél 2020 előtt bevezetni a közös pénzt. Hozzátéve, a 2008-as válság miatt már nem olyan vonzó a csatlakozás, Magyarország akkor van stabilabb helyzetben ha saját valutájánál marad. Ugyanakkor Varga Mihály még pénzügyminiszterként  lényegében ugyanazt mondta 5 éve mint ma, az uniós tagsággal vállaltuk az euró bevezetést, céldátum ugyan nincs, de a kormány nem tett le az euróról. 
  • Matolcsy György jegybankelnök pedig még tavaly nyilatkozta azt, hogy az euró bevezetése itthon csak 2030 után lehetséges, mert Magyarország akkorra éri el az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát.

Ráfordult a célegyenesre Bulgária

A régióban nincs bevezetési verseny, ugyanakkor ha lesz is valaha magyar euró, a szomszédos Románia is megelőzhet minket, Bulgária pedig egészen biztosan meg fog. Utóbbi jegybankja épp a múlt héten jelentette be, hogy januárra az ország kész az euró bevezetésére, akkor teljesülnek a csatlakozási feltételek, a végső döntést pedig majd a politika hozza meg. 

Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank (BNB) kormányzója jelezte, az infláció januárra az euró bevezetésével összeegyeztethető szintre csökken, ami megnyitja az utat az ország számára az euró bevezetéséhez, valószínűleg már 2026. január 1-jén - írja az Euractiv.

A politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az Európai Tanács végleges döntését 2025-ig biztosítsuk. Az euró bevezetésének konkrét időpontja jellemzően hat hónappal egy ilyen döntés után következik

- mondta Radev.

Bulgária ugyan sikeresen megfékezte az inflációt, de a költségvetési hiány komoly kihívást jelent, a pénzügyminisztérium augusztus óta 9 milliárd eurós deficitről számolt be, ami a GDP mintegy 8 százalékának felel meg.

A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint a közvélemény azonban továbbra is megosztott az euró bevezetésével kapcsolatban Bulgáriában.

Románia egyre távolabb?

Az elmúlt néhány évben Románia inkább csak távolodott az euró bevezetésétől. Ismert, hogy az ország költségvetési hiánya kiugróan magas, idén a GDP nyolc százalékára rúghat. A konszolidáció elengedhetetlen, de Romániának kisebb baja is nagyobb annál, hogy az euró bevezetésével foglalkozzon. 

Mint arra az SDG Watch Europe rámutat:

  • a románok harmadát fenyegeti szegénység
  • a lakosság felső 20 százalékának átlagos jövedelme 6,5-szerese a leszakadó 20 százaléknak
  • a fenti két probléma kétszer ilyen súlyos a falvakban
  • a romániai diákok 41 százaléka funkcionális analfabéta az első 8 osztályban
  • az állam jóléti kiadásai a GDP 15 százalékán állnak, szemben a EU átlag 28 százalékkal
  • az EU harmadik legkorruptabb országa Románia (globális korrupciós barométer)

Az eurózónához való csatlakozás kritériumai jellemzően makrogazdasági mutatókra vonatkoznak, az általános árszínvonal stabilitását, a nominális árfolyam stabilitását, a hosszú lejáratú kamatlábak megfelelő szintjét és rendezett, fenntartható államháztartást célozzák meg. Jelenleg ezek közül Románia egyet sem teljesít, amint azt hivatalosan is megállapította idén nyáron az Európai Központi Bank Konvergenciajelentése – nyilatkozta a Maszolnak Székely Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet távoktatás igazgatója.

Az átlagos éves infláció Romániában 7,6 százalék lehet idén, az ország ötödik éve van túlzott-deficit eljárás alatt. A lej ugyan nem olyan ingatag mint a forint, de ennek az az oka, hogy az árfolyam nem szabadon lebeg, azt aktívan menedzseli a jegybank, s nem engedi az eurót 5 lej fölé drágulni. A lapnak nyilatkozó közgazdász szerint leghamarabb 2034 körül válthatja fel a lejt az euró. Pedig nem állt mindig ilyen rosszul Magyarország keleti szomszédja, a 2010-es évek közepén úgy álltak a gazdasági mutatószámok, hogy 2019-re be lehetett volna léptetni Romániát az euróövezetbe. 

Vegyes a közvélekedés a lakosság körében az euróról

A közép-európai országokban rendszeresen monitorozzák, hogy a lakosság szerint az euró pozitív vagy negatív hatással volt-e az euróövezet gazdaságaira. 25 évvel az euró bevezetése után a térségben csak Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon és Romániában gondolja úgy a többség, hogy az eurónak pozitív hatása volt. Csehországban ezzel szemben a megkérdezettek kevesebb mint 40 százaléka osztja ezt, míg körülbelül egyharmaduk szerint az eurónak negatív hatása volt.

Közép-Európa országai külön utakon

Az Európai Unió (EU) 27 országa közül mindössze 7 nem tagja az unió közös valutaövezetének, az euróövezetnek, és ezek többsége Közép-Kelet-Európában található: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia.

Bulgária kivételével mindegyikük messze van attól, hogy teljesítse a tagság konvergenciakritériumait. Ezzel szemben más régiós országok a közös valuta „lehető legkorábbi” bevezetése mellett döntöttek: Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és a három balti állam.

Az euróövezetben élők jelenleg 71 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog az országa számára, míg 79 százalékuk szerint a közös pénz pedig egyértelműen előnyös az EU szempontjából.  

Érvek az euróbevezetés ellen

A cseh gazdaság és a tágabb értelemben vett EU közötti gazdasági egyenlőtlenség az egyik fő tényező, ami miatt a Cseh Köztársaság úgy döntött, hogy a korona marad az elsődleges pénzneme. Az ország GDP-jén belül nagy az ipar súlya, ami kihívást jelent az euróövezet inkább szolgáltatásorientált gazdaságaihoz való igazodásban.

A konvergenciakritériumoknak való megfelelés ellenére Dánia a 2000-ben tartott népszavazás miatt mentesül az euró bevezetése alól.  Ennek következtében a korona marad a hivatalos pénznem. Dánia azonban 1999 januárja óta részt vesz az árfolyam-mechanizmus II-ben (ERM II), amely lehetővé teszi a korona stabilizálását az euróval szemben, miközben az ország monetáris politikai függetlensége megmarad.

Bár Lengyelország a 2004-es EU-csatlakozási szerződésben vállalta az euró bevezetését, az ország továbbra is az euróövezeten kívül marad. Az erős lakossági ellenállás miatt - a lengyelek több mint 60 százaléka ellenzi az euró bevezetését - Lengyelországban valószínűleg a belátható jövőben továbbra is a zloty lesz a hivatalos pénznem.

A 2003-as népszavazáson a lakosság többsége az euró bevezetése ellen szavazott, Svédország ezért nem használja az eurót. Annak ellenére, hogy az EU konvergenciakritériumainak nagy részét teljesítik, nem csatlakoztak az ERM II-höz sem, ami az euró bevezetésének előfeltétele. Az ország nagyra értékeli monetáris függetlenségét, és úgy véli, hogy a svéd korona megtartása nagyobb rugalmasságot biztosít gazdaságának irányításában. 

 

 
 
 

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!