Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden arról posztolt közösségi oldalán, hogy a legutóbbi földgázár-emelkedéshez vezető fejlemény az volt, hogy Ukrajna megszüntette az orosz földgáz átszállítását a saját területén Közép-Európa irányába. Amióta december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal kiesése, 20 százalékkal nőtt a földgáz ára az európai piacon.

A külügyér ezért telefonon egyeztetett Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel, akivel egyetértettek abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást mindkét félnek tiszteletben kéne tartania, márpedig ez a megállapodás rendelkezik az energiaszállítási útvonalak fenntartásáról is.

Kapcsolódó

Az ukrán külügy erre reagálva Facebook-oldalán arról írt, hogy az Európai Bizottság közleménye szerint Ukrajna korábban bejelentett döntése a gáztranzit felfüggesztéséről nem gyakorolt ​​negatív hatást az EU energiabiztonságára. Szijjártó Péter kijelentését ezért egy politikailag motivált, hazai fogyasztásra irányuló tájékoztató kampány részének nevezik.

A minisztérium közölte, hogy minden európai ország megtalálta a lehetőséget, hogy alternatív energiahordozókat biztosítson magának az Amerikai Egyesült Államokból és a Közel-Keletről. Mindannyian, kivéve két EU-tagállamot: Magyarországot és Szlovákiát, amelyek most megpróbálják fenntartani az Oroszországtól való függőségüket.

Ha Magyarországnak nem az EU és az Egyesült Államok, hanem Oroszország megerősítése a prioritás, akkor azt nyíltan el kell ismerni. Ukrajna készen áll arra, hogy elfoglalja az EU-ban és a NATO-ban szabaddá váló helyet, ha Magyarország úgy dönt, hogy üresen hagyja azt a FÁK-ban (Független Államok Közössége) vagy a KBSZSZ-ben (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) való tagság javára

– írták.

Az EU és a NATO alternatívái

A Független Államok Közössége (FÁK) egy regionális szervezet, amelyet 1991-ben hoztak létre a Szovjetunió felbomlása után. Célja az egykori szovjet tagállamok közötti együttműködés fenntartása gazdasági, politikai és kulturális területeken. Teljes jogú tagjai közé tartozik Oroszország mellett Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország is.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) egy regionális katonai és biztonsági szövetség, amelyet 2002-ben hoztak létre az 1992-ben aláírt Kollektív Biztonsági Szerződés (Tashkenti Szerződés) alapján. A szervezet célja a tagállamok közötti katonai együttműködés elősegítése, a közös védelem biztosítása, valamint a regionális stabilitás és biztonság fenntartása. Oroszország mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország tartozik a tagok közé.

A magyar külügyminiszter úgy reagált az ukrán külügy állításaira, hogy létezik realitás, vannak jogok és kötelezettségek. A realitás az, hogy az EU-ban a tagállamok közösen, egyhangúan döntenek új tagok felvételéről, minden egyes tagállam igen szavazatára szükség van.

A jogok között szerepel, hogy minden ország szuverén joga eldönteni, hogy honnan és milyen útvonalon veszi a működéséhez szükséges energiahordozókat. Ebbe senkinek nincsen beleszólása kívülről.

Szemtől szemben: Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor
Szemtől szemben: Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor
Kép: AFP

„Az az ország, amely társulási megállapodást köt az EU-val, sőt tagja akar lenni az EU-nak, köteles hozzájárulni az EU energiabiztonságához a szállítási útvonalak biztosításával. Ezért akár a földgáz-, akár a kőolajszállítási útvonalak lezárása elfogadhatatlan és ellentétes az EU-integrációhoz kapcsolódó elvárásokkal” – szögezte le Szijjártó Péter a kötelezettségekről.

Nincs gyorsított eljárás, tíz évig is eltarthat a csatlakozás

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy korábban is voltak már olyan nyilatkozatok, hogy Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból, és Ukrajna szívesen átvenné a helyét. 

Ezeknek a nyilatkozatoknak azonban semmilyen jogi vagy tényleges alapja nincsen. Magyarország nem fogja elhagyni az Európai Uniót és a NATO-t, többek között azért sem, mert a magyar lakosság túlnyomó része támogatja mindkét tagságot, miközben a magyar vezetők sem tettek ilyen jellegű nyilatkozatokat.

Az Oeconomus igazgatója szerint egy politikai kommunikáció, amit Ukrajna folytat, külföldi döntéshozót megcélozni ezzel túl sok értelme nem lenne, így inkább arról lehet szó, hogy a belföldi közönségre lőnek.

Ha Ukrajna azt gondolná, hogy korlátozott helyek állnak rendelkezésre az Európai Unió asztala körül, akkor betölthetné a legutóbb kilépő tagnak a helyét, Nagy Britannia 2020-ban hagyta el az Európai Uniót. Azonban arról természetesen szó sincs, hogy egy fix létszámú társaság lenne az EU. 

Bendarzsevszkij Anton felhívta rá a figyelmet, hogy Ukrajna ugyan elindult az európai uniós csatlakozás útján, de ez egy hosszú folyamat. Teljesíteni kell a 35 európai uniós fejezetet, amely területeken Ukrajnának összhangba kell hoznia magát az európai uniós jogalkotással. Ez több ezer új törvény elfogadását feltételezi, amit utána még le is kell ellenőriznie az európai szerveknek, hogy ez nem csak papíron történt meg, hanem a gyakorlatban is működik. Önmagában ez egy sok éves folyamat.

Vannak statisztikák, hogy a tagok hogyan és miként csatlakoztak. Az átlagos csatlakozási idő onnantól kezdve, hogy egy ország megkapja a tagjelölt státuszt átlagban 9-10 év, nincs gyorsított eljárás. A politikai szándék ugyan meglehet, de olyan nincs, hogy átugorva bizonyos követelményeket, ami a maastrichti kritériumokban szerepel, nem vesznek tudomást a jogharmonizációról, vagy bármi másról, ezeket mindenkinek ugyanúgy teljesíteni kell

– emelte ki a szakértő hozzátéve, hogy Finnország ugyan négy vagy öt év alatt csatlakozott, de mire ez megtörtént, az ország olyan mélyen volt integrálva az európai uniós intézményekbe, hogy ez nekik sokkal gyorsabban ment.

Ráadásul, akik eddig csatlakoztak, azok nem álltak háborúban, tehát Ukrajnát külön terheli az, hogy gazdaságilag és politikailag sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak most, sokkal nehezebb teljesíteni ezeket az európai követelményeket, mint máskor.

„Tehát nem szabad illúziókba kergetniük magukat, és sok minden nem rajtuk múlik. Ez egy hosszú folyamat lesz. Én bízom benne, hogy Ukrajna az EU-nak mindenképpen tagja lesz. A realitás az, hogy legalább tíz éves folyamatról beszélünk, de lehet, hogy még hosszabb is lesz annál” – mondta.

A NATO-hoz való csatlakozás pedig sokkal nehezebb az Oeconomus igazgatójának meglátása szerint, mint az EU-hoz való csatlakozás. Ukrajna megtámadása ugyanis nem a NATO-ról szólt Oroszország számára, itt birodalmi érdekszférák mentén történő birodalmi gondolkodásról van szó, Ukrajnára igényt formál Oroszország, és éppen ezért lesz nehéz Ukrajnának csatlakozni. Amennyiben Vlagyimir Putyin számára Ukrajna megszerzése a cél, még ha úgy tűnik, hogy ezt a célt most nem tudják teljesíteni rövid idő alatt, 

akkor megpróbálják majd teljesíteni négy-öt év múlva. 

„Ha mondjuk sikerül elérniük egy befagyást, akkor nincs kétségem afelől, hogy Oroszország újra rákészül arra, hogy megszerezze azt, amit eddig nem tudott. Pontosan ilyen szempontból alapvető szükséglet Ukrajna számára, hogy bebiztosítsa a hosszú távú biztonságát, hogy Oroszország ne tudja megtámadni. De mivel a NATO bővítése egy konszenzusos döntést igényel, ezért nem látom a realitását, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba, egyszerűen azért, mert biztonsági kihívást fog jelenteni Ukrajna NATO-tagsága a többi tag számára. Kockázat lesz, hogy a befagyás után a háború bármikor újra kitörhet és akkor Ukrajnát védeni kell. Másrészt pedig az is kockázat lesz, hogy NATO-tagként Ukrajna megpróbálja esetleg katonailag visszaszerezni az elveszített területeket. A NATO-tagságra tehát egyelőre akkor van realitás, hogyha Oroszország meggyengül. A 2000-es évek elején lehetett volna realitása Ukrajna NATO-tagságának, ahogy egyébként a balti államok is csatlakoztak a NATO-hoz, akkor sokkal több esély volt rá. Most a jelenlegi erős orosz állam mellett egy nukleáris nagyhatalomról beszélünk, tehát itt ennek most kevés az esélye” – magyarázta a szakértő.

Így áll jelenleg az ukrán csatlakozás

Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvései kapcsán az elmúlt időszakban jelentős fejlemények történtek. Még 2014-ben kötöttek társulási megállapodást az Európai Unióval, amely 2017-ben lépett életbe. Ez szorosabb politikai és gazdasági együttműködést irányzott elő. 

Az orosz támadás nyomán az EU gyorsított eljárásban tagjelölti státuszt adott Ukrajnának 2022-ben, egy évvel később pedig már a csatlakozási tárgyalások megkezdése is zöld utat kapott.

A NATO esetében Anthony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly úgy fogalmazott, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, azonban nem most.

Ez összefüggésben áll azzal, hogy a NATO alapító dokumentumának egyik tétele, hogy nem vesz fel olyan államot a tagjai közé, amely hadban áll, mivel ellenkező esetben azonnal hadba kellene lépnie az új tag oldalán.

Elina Valtonen finn külügyminiszter a napokban a Reutersnek arról beszélt, hogy Finnország támogatja Ukrajna NATO-tagságát, remélhetőleg nem a távoli jövőben, mivel hosszú távon az egyetlen hiteles biztonsági garancia Ukrajna számára a washingtoni szerződés 5. cikke.

„Három évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy Finnország vagy éppen Svédország csatlakozik a NATO-hoz. Mégis itt vagyunk, sosem lehet tudni” – mondta a külügyminiszter.

Eközben azonban Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy szimpatizál Oroszország azon álláspontjával, miszerint Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Trump szövetségesei úgy gondolják, hogy az ukrán tagság szükségtelen provokáció lenne Moszkva felé. 

A január 20-án hivatalba lépő elnök mindeközben felszólította az európai NATO-tagokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük 2 százalékáról 5 százalékra. 

Alakul Ukrajna és Oroszország új határa

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint nem kizárt, hogy a tűzszüneti vonalból lesz az új orosz-ukrán határ, de a béke nem áll mindegyik fél érdekében.