Donald Trump megválasztott amerikai elnök, akit január 20-én iktatnak be hivatalába, a héten újból bedobta a követ a tóba azzal, hogy felemlegette régi ötletét. Ez pedig nem más, mint Grönland, a Föld legnagyobb szigetének megkaparintása. Donald Trump 2019-ben, első elnöki ciklusa idején rukkolt elő először a formabontó ötlettel, hogy az Egyesült Államok nemes egyszerűséggel megvenné Dánia autonóm területét, az európai állam ellenőrzése alatt álló Grönlandot.

Dánia – finoman szólva – már akkor sem lelkesedett a felvetésért, a republikánus politikus javaslata hallatán ezúttal is felháborodtak a dánok, miszerint az USA vegye át a hatalmat a közel 60 ezres lélekszámú, természeti kincsekben gazdag Grönland felett. „A világ nemzetbiztonsága és szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy véli, hogy Grönland tulajdonlása és ellenőrzése feltétlenül szükséges” – tette közzé Trump karácsony előtt Truth Social nevű közösségi oldalán.

„Tegyük újra naggyá Grönlandot!” vs Grönland nem eladó! 

A sziget megvásárlására irányuló „projekt" ismét napirendre került a héten, miután a megválasztott amerikai elnök fia, Donald Trump Jr. kedden oda látogatott. Sőt, a First Boy édesapja üzenetét is átadta a helyieknek, miszerint jól fognak bánni velük, miután csatlakoztak az USA-hoz. Mindezzel párhuzamosan Donald Trump egy keddi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy igényt tart a földrajzilag Észak-Amerikához tartozó, politikailag momentán dán fennhatóságú Grönlandra.

Kép: Economx

A megválasztott amerikai elnök ráadásul azt is kifejtette: nem zárja ki, hogy katonai vagy gazdasági erőt alkalmazzon Grönland megszerzése érdekében, olyannyira nemzetbiztonsági érdek szerinte a sarkvidéken túli sziget megszerzése. A dán vezető politikusok és az önálló kormányzattal és parlamenttel bíró Grönland képviselői persze azonnal elutasították Trump annektálási szándékát, és kijelentették: Dánia része Grönland, amelynek elvei vannak, és nem eladó. 

Borsos büntetővámok vagy csatlakozás, lehet választani

Ha mindez nem lett volna elég, Trump Kanadát is feltűzte a héten a fejében élő amerikai térképre. A megválasztott amerikai elnök egész pontosan azt lengette be, hogy Kanada csatlakozhatna, és lehetne az USA 51. tagállama, valamint megismételte ígéretét a Kanadára kivetendő jelentős vámtarifákról. Erről Donald Trump szintén posztolt közösségi oldalán, ahogy beszélt sajtótájékoztatón is Justin Trudeau kanadai kormányfő hétfői lemondása nyomán.

Számos ember Kanadában szeretné látni az 51. tagállamot. Az Egyesült Államok nem viselheti el többé a masszív kereskedelmi hiányt és támogatásokat, amelyekre Kanadának szüksége van, hogy a felszínen tudja tartani magát. Justin Trudeau tudta ezt és lemondott. Amennyiben Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal, nem lennének vámok, az adók nagyban csökkennének és teljesen biztonságban lennének az őket folyamatosan körülvevő orosz és kínai hajók fenyegetésétől. Együtt ez milyen nagyszerű nemzet lehetne!


– fejtette ki a Truth Social oldalon Donald Trump, aki újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg, hogy nem katonai, hanem gazdasági erővel tervezi bekebelezni Kanadát. Továbbá arról is beszélt, hogy a két ország határa csak egy „mesterségesen húzott vonal.” Erre reagálva Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kedden elutasította a leendő amerikai elnök felvetését, és kijelentette: „Annyi esélye sincs, mint hógolyónak a pokolban, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen."

Mexikói-öböl helyett Amerikai-öböl

A világtárkép felszántása ezen a ponton sem ért véget, ugyanis Donald Trump keddi floridai sajtókonferenciáján arról is beszélt: a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre változtatná. Mindez persze nem zárná ki továbbra sem, hogy jelentős vámtarifákat vessen ki Mexikóra is. A republikánus politikus egyúttal ismét elmarasztalta Mexikót, mert úgy véli: a latin-amerikai állam nem lép fel kellő erővel az USA-ba tartó bevándorlókkal szemben, és a drogkereskedelmet sem fékezi meg.

Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!


– jelentette ki Donald Trump, amire Mexikó csípős válasza sem maradt el. A Mexikói-öböl egy nemzetközileg elismert elnevezés – riposztolt Claudia Sheinbaum az átnevezési kísérletre, és azt is hozzátette: „de miért is ne neveznénk az Egyesült Államokat Mexikói Amerikának? Jól hangzik, nemde?” A mexikói elnökasszony viszont azt is kifejtette, hogy jók lesznek Donald Trumppal a kapcsolatok.

Az USA, a bolygó kriptofővárosa

Donald Trump 2016 és 2020 között elnökként még a bitcoin nagy hangú kritikusa volt, aki úgy tartotta, hogy a kriptoeszközök értéke nem valós, értékük a levegőn alapul. Ehhez képest 2024 nyarán már egészen más hangot ütött meg tavaly nyáron az év legnagyobb kriptós eseményén, a Nashville-ben tartott Bitcoin Konferencián, ahol többek között elmondta, ha megválasztják:

  • leállítja Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök „kripto-ellenes keresztes hadjáratát”;
  • az Egyesült Államokat a bolygó kriptofővárosává teszi;
  • nemzeti bitcoinkészletet halmoz fel;
  • a szövetségi kormány sosem adja el bitcointartalékát;
  • létrehoz egy bitcoin- és kriptoügyi elnöki tanácsadó testületet.

Richard Tan, a Binance kriptotőzsde vezérigazgatója szerint Donald Trump elnökké választásával elkezdődött a kriptovaluták aranykora. Kijelentése bölcs előrelátását igazolja, hogy a jelek szerint a digitális aranyláz még közel sem ért a csúcsra: a bitcoin értéke nemrégiben meghaladta a 100 ezer dollárt úgy, hogy a bitcoin értéke 2024-ben több mint a duplájára nőtt a Trump újraválasztását követő négy hétben. Elemzők szerint pedig a jelenlegi bitcoin árfolyam még messze nem a történet vége.

A 24 óra leforgása alatt megoldott orosz-ukrán háború

Donald Trump választási ígéretei közül a leginkább egyértelműen az égett be, hogy megválasztása esetén 24 óra leforgása alatt véget vet az Oroszország által kirobbantott, Ukrajnában zajló háborúnak. „Jól ismerem Zelenszkijt, Putyint pedig még jobban. És mindkettejükkel jó kapcsolatom volt. Csak annyit mondanék Zelenszkijnek, hogy itt az ideje megállapodni valamiben. Putyinnak pedig azt, hogy ha nem állapodik meg, rengeteg mindent adunk nekik (az ukránoknak), sokkal többet, mint amit valaha kaptak, ha ezt kell tennünk. Egy nap alatt megoldanám. Egy nap alatt” – nyilatkozta a megválasztott amerikai elnök 2023 nyarán az egyik Fox News-nak adott interjújában.

Kapcsolódó