Az Európai Unió városi lakosai továbbra is jelentős mértékben szenvednek a lég- és zajszennyezéstől, annak ellenére, hogy a levegőminőség javuló tendenciát mutat - derült ki az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentéséből.
A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint a városok szennyezettsége továbbra is az egészséget fenyegető egyik legnagyobb környezeti probléma az EU-ban.
Kapcsolódó
A tagállamok komoly kihívásokkal néznek szembe, hogy megfeleljenek a szigorodó előírásoknak és elérjék a 2030-ra kitűzött célokat.
A légszennyezés évente legalább 250 ezer ember halálát okozza Európában, míg a zajszennyezés szintén súlyos egészségügyi problémákhoz, például alvászavarokhoz, szívbetegségekhez és korai elhalálozásokhoz vezet.
Az EU szabályozásokkal igyekszik védeni polgárait, és jelentős pénzügyi forrásokat - 2021 és 2017 között 185,5 milliárd eurót - különített el a tiszta levegővel kapcsolatos célkitűzések támogatására, de a számvevőszék szerint további erőfeszítések nélkül az ambiciózus célok nem teljesíthetők.
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy bár az uniós városok levegőminősége összességében javult, a közlekedés okozta nitrogén-dioxid-koncentráció továbbra is jelentős problémát jelent, és 2022-ben tíz tagállamban meghaladta az uniós határértéket.
„Mivel az uniós levegőminőségi előírások hamarosan szigorúbbak lesznek, az Európai Unió városainak fokozottabban kell fellépniük az új uniós előírások betartása és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott szintekhez való közeledés érdekében" - hangsúlyozta a számvevőszék.
A zajszennyezés elleni küzdelem a testület szerint szintén nehézségekbe ütközik: nyomon követése sok tagállamban hiányos, és a 2030-ra kitűzött cél, miszerint 30 százalékkal csökkentenék a közlekedési zaj által érintettek számát, valószínűleg nem teljesül.
A számvevők értékelése szerint a városok gyakran nem tudnak hatékony intézkedéseket hozni a lég- és zajszennyezés ellen. Például a gyalogosok és kerékpárosok számára kialakított zöld zónák helyi előnyökkel járnak, de más utcákban rontják a levegő minőségét és növelik a zajszintet. Az alacsony kibocsátású zónák bevezetése szintén jogi akadályokba ütközik a hátrányos megkülönböztetés, illetve a szabad mozgás korlátozása miatt, ami az intézkedés leszűkítéséhez, illetve elhalasztásához vezetett.
A jelentésben azt is megállapították, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai ugyan segítenek az uniós szabályok érvényesítésében, de gyakran hosszadalmasak és nem mindig eredményesek. Az európai zöld megállapodás konkrét célokat határozott meg a levegő- és zajszennyezés csökkentésére, de ezek a célok nem kötelező érvényűek a tagállamokra, így végrehajtásuk kérdéses marad - tette hozzá az Európai Számvevőszék.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!