Mennyit visz haza egy átlag európai ember az adózatlan keresetéből? Ezt vizsgálta az Euronews Business, az Eurostat éves bevételi számaira alapozva.

Pontosabban a portál arra volt kíváncsi, hogy átlagos a bruttó jövedelemből, egy alkalmazott társadalombiztosítási járulékának és jövedelemadójának levonása után mennyi nettója marad egy Európában élő munkavállalónak.

Már rögtön az elején emlékeztetnek, a családi állapottól – sávos adózás esetén – a bér nagyságáig sokféle változótól függ, mennyi az a kérdéses kereset. Gyermekeseknél jelesül a családi pótlék hozzáadódik a bevételekhez.

A bérkülönbségeket ecsetelő cikkben ugyanakkor leszögezik, hogy leginkább az arányokra fókuszálnak, így egy gyermektelen személyt alapul véve kirajzolódik: az adatsorban szereplő 31 európai országból 

  • a legnagyobb hányadot, legalább négyötödnyi részt Cipruson és Svájcban (81,4%), Észtországban (81,1%), valamint Csehországban (80%) viszik haza a munkavállalók.
  • Belgium, Litvánia, Németország, Románia és Dánia esetében a hazavitt pénz aránya 65 százalék ​​alá esett.

Az alsó országcsokortól nem sokkal tér el Magyarország nettó-bruttó aránya, 

hazánkban 67 százaléknyi részt kap kézhez az átlag dolgozó, ez épp a kétharmados szinthez áll közel. 

Ausztriát ugyanekkora bérarány jellemzi.

Hatalmas az ingadozás az egyes bérszintekben

A 2023-ra vonatkozó adatokból kitűnik, hogy a legtöbb pénzt Svájcban keresik meg, ez nettó 85 582 eurót (35 millió forint, ez havi 2,94 millió forint) takar, a második és a harmadik legtöbbet pedig Izlandon (53 885) és Luxemburgban (49 035) teszik zsebre.

A legszerényebb összeget – a tagjelölt Törökországot nem nézve – Bulgária (9355 euró), Románia (11 105) és Horvátország lakosai kapják meg éves szinten. Ehhez az alacsony jövedelmű csoportosuláshoz a magyar munkavállalók hazája veszélyesen közel áll, mivel 

Magyarországon 12 456 eurónyi összeg, azaz 5,14 millió forint marad a bruttó jövedelemből: ez havi 1038 eurót, illetve 428 ezer forintot feltételez.

Megjegyzik, az Európai Unió éves bruttó keresete átlagosan 41 004 euró volt, ami 12 787 eurós különbséget jelent a bruttó és a nettó jövedelem között.

Az EU-n belüli éves nettó fizetések jelentős ingadozást mutattak, a bulgáriai 9 355 eurótól a luxemburgi 49 035 euróig terjedtek, a tömb átlaga elérte a 28 217 eurót – ami évi 11,64 millió forintot jelent és 970 ezret havonta. 

Ez egyébiránt a magyar átlagkereset több mint 2,2-szerese.

Van, ahol a bruttó kisebb, mint a nettó

A lap górcső alá vette azt a forgatókönyvet is, amikor egy háztartás jövedelmét egy gyermek nélküli kétkeresős pár adja – Magyarország esetében ennél 27 532 euró szerepel, ami szintén a dobogó negyedik foka lentről. Ahogy azt is megnézték, mennyit hoz a konyhára egy csupán egy keresetből élő házaspár két gyermekkel – itt már hazánk alulról a harmadik helyen áll évi 14 549 euróval.

Arra is rávilágítanak, hogy

két országban a családtámogatások olyannyira magas szintre rúgnak, hogy Szlovákiában (109,3%) és Csehországban (102,3%) az egykeresős, kétgyermekes házaspárok éves nettó keresete meghaladta a bruttó bérüket. 

Ez pedig a „negatív jövedelemadó” bevezetésének köszönhető, amely további anyagi támogatást kínál, és a családbarát politikát hangsúlyozza – írták.

Arra is választ kerestek, mi a helyzet, ha egy kétkeresős házaspár két gyermekkel él. itt a magyar adat 27 532 eurót mutat. Svájc egyébként minden szcenárióban kimagaslóan vezeti a bérrangsort.

Drámai adatok érkeztek: a vármegyéink évekre leszakadtak a magyar átlagtól is

Lehet, hogy az idei év fantasztikus lesz, de a tavalyi közel sem volt könnyű a magyarok számára. További baljós jelenség, hogy hazánk kezd végérvényesen szétszakadni, és már most is vannak olyan vármegyék, amelyek évekkel lemaradtak a bérek tekintetében. Részletek.

Kapcsolódó