Ausztriában zátonyra futottak a jobboldali-patrióta FPÖ (Szabadságpárt) és a kereszténydemokrata-konzervatív ÖVP (Néppárt) koalíciós tárgyalásai – jelentette be szerdán Herbert Kickl, az osztrák patrióták vezetője, miután Bécsben találkozott Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel, akinek visszaadta a kormányalakításról szóló megbízást.

Az alig pár hete kezdődött jobboldali kormányalakítás elősorban azért hiúsult meg, mert a felek nem tudtak megegyezni a minisztériumok elosztásáról – például mindkét párt át akarta venni a belügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot. 

A kereszténydemokraták és a populisták egymásra mutogatnak a kudarc miatt, a hangulat feszült Ausztriában, ahol a szövetségi elnök dönt a folytatásról – várhatóan egy átmeneti, szakértői kormány felállítását rendeli el, vagy új választásokat ír ki. 

Nem kérnek az együttműködésből a migrációellenes párttal

Már a múlt hétvégén kiszivárogtak olyan jegyzőkönyvek, amelyekből kiderült, hogy az egyeztetés elakadt, a két párt ragaszkodik a saját elképzeléseihez és egyre keményebb hangnemet ütnek meg. Erre fel hívatta be a szövetségi elnök a vezetőket, hogy nyilatkozzanak a helyzetről, amelyről most kiderült, hogy tarthatatlan.

Herbert Kickl hatalomszomja és megalkuvást nem ismerő hozzáállása miatt nem sikerült megegyezni

– mondta Alexander Pröll, az ÖVP főtitkára az APA hírügynökségnek, elárulva, hogy öt hét alatt Kickl összesen hét órát ült a tárgyalóasztalnál, mert „nem volt hajlandó kompromisszumokat kötni”.

A kancellári álmaitól ezzel búcsúzó populista pártvezér szerint viszont számos kérdésben engedtek a kereszténydemokratáknak.

Az FPÖ a biztonságot, a jólétet és az őszinteséget, az ÖVP a hatalmi játszmákat és az álláscserét képviseli

– fogalmazott Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára sajtóközleményében.

Együtt szerettük volna visszavezetni Ausztriát Európa csúcsára – gazdaságilag erős, társadalmilag felelős, és országunk és népe érdekeit védő migrációs politikával

– írta a Van der Bellennek címzett levelében Herbert Kickl.

Megjegyezte azt is, hogy nemcsak a sarkalatos kérdésekben térnek el az álláspontok, hanem látszik, hogy semmi nem változott a választások óta, a velük való együttműködés a többi párt részéről falakba ütközik – idézi a Meinbezirk.

Összevesztek a belügyi tárcán

Az FPÖ és az ÖVP közötti tárgyalásokat kezdettől fogva beárnyékolták a nézeteltérések, különösen a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben – idézi fel a FAZ. A jobboldali populisták például ellenezték Ukrajna további támogatását az Oroszország elleni háborúban, miközben rendkívül kritikusak az EU-val szemben, míg a konzervatívok mélyen meg vannak győződve az Európai Unió előnyeiről. Mindkét fél a Belügyminisztériumot is követelte magának. Legutóbb az ÖVP azt javasolta, az FPÖ kapjon saját menekültügyi és migrációs minisztériumot, leválasztva ezeket a belügyi tárcáról, ami az ÖVP-nél maradna a titkosszolgálattal és a Pénzügyminisztériummal együtt. A Szabadságpárt azonban ezt elutasította. Herbert Kickl 2017 és 2019 között már irányította a belügyeket, amely idő alatt rendőri razziát tartottak a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál, mire a barátságos külföldi hírszerző szolgálatok leminősítették az Ausztriával való együttműködésüket. 

Új választás vagy szakértői kormány 

A koalíciós tárgyalások kudarca után új választások jöhetnek szóba Ausztriában – írja a FAZ, amely felidézi, hogy január elején a szociáldemokrata SPÖ és a liberális Neos tárgyalásai omlottak össze az ÖVP-vel egy hárompárti koalícióról, ami után lemondott Karl Nehammer kancellár és visszavonult a politikától.

Ezután került az őszi választásokon legtöbb szavazatot elérő FPÖ kezébe a lehetőség, hogy jobboldali kormányt alakítsanak a konzervatívokkal, de ez sem sikerült. 

Sajtóhírek szerint a jelentős költségekkel járó, új választás júniustól lehet reális lehetőség.

Ennek alternatívájaként viszont az is elképzelhető, hogy Van der Bellen egy nagykoalíció alakítására ad utasítást a mainstream pártoknak, vagy pedig egy szakértőkből álló, átmeneti kabinetet nevez ki Ausztria élére, amelyet nem vezető pártpolitikusok alkotnának. 

Nyertes párt patthelyzetben

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az FPÖ még egyértelműbben nyerne egy új szavazáson a szeptemberi parlamenti választáshoz képest, amikor majdnem 29 százalékot értek el, míg a közelmúltban 34 százalékra nőtt a jobboldali párt támogatottsága. Ha azonban továbbra sem hajlandó egyetlen párt sem koalíciót kötni a populistákkal, a kormányalakítás ugyanúgy nehézségekbe ütközne.