Új időszámítás kezdődhet a pénzügyi szektorban

„A blokklánc-technológia alapjaiban alakítja át a pénzügyi szektort, jelentős hatékonyságnövekedést és biztonságot nyújtva mind az intézmények, mind az ügyfelek számára. Az egyik legfontosabb előnye az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, amely az egyetlen igazságforrás elvére épül” – mondta Vidákovics Attila, a Mosaic Galaxy vezérigazgatója a Bankchain.hu konferencián.

Kiemelte: a megváltoztathatatlan és átlátható adatkezelés révén csökkennek a tranzakciós költségek, gyorsabbá válik az elszámolás, és megszűnnek a manuális adatellenőrzésből adódó hibák.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az uniós direktíva jogi keretet teremt a kriptoeszközök kibocsátására és forgalmazására, ami növeli a befektetői bizalmat. Az egyértelmű szabályozás egyúttal a bizonytalanságot is csökkenti, ami ösztönözheti az intézményi befektetők belépését a piacra.

Az előadók szerint a MiCA rendelet stabilabb és átláthatóbb környezetet teremt a kriptoeszközök piacán, ez pedig hosszú távon előmozdíthatja az innovációt és a szélesebb körű elfogadottságot. Ugyanakkor rövid távon szigorúbb megfelelési követelményeket és nagyobb működési költségeket eredményezhet, különösen a kisebb szereplőknek.

Biztonság és kiszámíthatóság

A blokklánc-technológia harmadik generációját írjuk, ez a korszak már arról szól, hogy kifejezetten a vállalati igényeknek megfelelően lehet fejleszteni. Ez kifejezetten előnyös a pénzügyi szektorban, hiszen amit az idősebbek megszoktak, az a fiatal felnőtteknek már lassú, nehézkes, feleslegesen komplikált.

Vidákovics Attila elmondta: az okosszerződések automatizálják a pénzügyi műveleteket, csökkentve a bürokratikus akadályokat és a közvetítő szereplők szükségességét.

„Az előre meghatározott feltételek alapján végrehajtott tranzakciók nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot biztosítanak, minimalizálva a csalások és visszaélések lehetőségét. A rendszer átláthatósága és megváltoztathatatlansága hosszú távon megbízhatóbb és hatékonyabb pénzügyi szolgáltatásokat eredményez. A rendszergazda nélküli működés kiküszöböli a központi szereplők manipulációs lehetőségét, növelve ezzel a rendszer biztonságát” – tette hozzá a Mosaic Galaxy vezérigazgatója.

Aláhúzta: a decentralizáció biztosítja, hogy az adatok védettek maradjanak, és ne legyen egyetlen sebezhető pont, amely támadás vagy visszaélés célpontjává válhat.

Hosszú út

A blokklánc-technológia előnyei mind a bankok, mind az ügyfelek számára jelentős. A pénzintézetek hatékonyabb működést, alacsonyabb költségeket és gyorsabb tranzakciókat érhetnek el, míg az ügyfelek nagyobb biztonságot, átláthatóságot és kedvezőbb pénzügyi feltételeket élvezhetnek.

Vágvölgyi Attila, a Mosaic Chain vezető blokklánc-fejlesztője felidézte, hogyan jutottunk el a kriptovaluták és a decentralizált pénzügyek első generációjától (Bitcoin, 2009) az okosszerződések és a decentralizált alkalmazásokon át (Ethereum, 2015) a skálázhatóság fázisáig (Cardano, Polkadot, Solana, 2020), amelyben már a különböző blokklánc-hálózatok kommunikálnak egymással, de a fenntarthatóság is fő szemponttá vált. Eközben a mesterséges intelligencia, az Internet of Things (IoT, magyarul a dolgok internete) és a fejlett decentralizáció térhódításával sokan már 2023-tól a negyedik generációról beszélnek.

Több az előny

Rendszergazda nélkül biztonságosabb? – tette fel a költői kérdést előadásában Molnár Péter, a Mosaic Galaxy társalapítója és technológiai vezetője. Nemcsak a publikus, illetve a konzorciális, privát blokklánc-infrastruktúrák előnyeit sorolta, hanem azok gyengeségeit is számba vette, nyomatékot adva a kockázatok kezelésének.

A blokklánc mellett szóló érvek azonban jókora többségben vannak, hiszen a decentralizáció azt jelenti, hogy nincs egyetlen hibapont, a kriptográfia szavatolja a beépített biztonságot és az azonosítást, de fajsúlyos tényező a transzparencia és a változtathatatlanság is.

Így védik meg az adatokat

„Ha publikus blokkláncok közötti adatmozgásról beszélünk, akkor természetesen minden információ nyilvánosan elérhető. Ugyanakkor léteznek olyan technológiák – és számos kutatás irányul ezek fejlesztésére –, amelyek lehetővé teszik, hogy egy tranzakció bizonyíthatóan betartson egy adott szabályrendszert, anélkül, hogy annak tartalma láthatóvá válna. Az úgynevezett zero knowledge technológiákat használják” – mondta lapunk kérdésére Molnár Péter.

Ezek olyan rendszereket hoznak létre, amelyekben egy program végrehajtása megtörténik, az eredménye ellenőrizhető, de csak az érintettek férhetnek hozzá a konkrét adatokhoz. Külső szemlélő csupán azt tudja megállapítani, hogy a program lefutott, de annak tartalma rejtve marad.

Például egy olyan rendszert is ki lehetne alakítani, amelyben egy hivatal igazolja a jövedelmedet anélkül, hogy a pontos összeget kiadná. A hatóság így meg tudja állapítani, hogy jogosult vagy egy adott támogatásra, de nem látja a konkrét összeget vagy a számláid részleteit. Mindez lehetővé teszi, hogy érzékeny információkat is lehessen kezelni nyilvános blokkláncokon.

Egy másik megközelítés lehet bizonyos adatok blokkláncon kívüli tárolása, miközben csak azok lenyomatát küldik át a láncra. Így később igazolható, hogy az adott adat nem módosult. A „privacy coinok”, mint például a Zcash vagy a Monero, matematikai megoldásokat alkalmaznak arra, hogy egy tranzakció érvényessége igazolható legyen anélkül, hogy a küldő és a fogadó személye ismertté válna.

Matematikailag ez lehetséges, és rendkívül érdekes megoldások születnek ezen a téren

– húzta alá Molnár Péter, kiemelve, hogy ezek a megoldások ugyanakkor rendkívül számításigényesek, így nem praktikusak például mobileszközökön történő használatra.

Ha viszont az a kérdés, hogy hogyan lehet egy összeköttetést biztonságossá tenni a blokkláncok között, akkor az architektúrát decentralizált módon kell kialakítani, ahol a résztvevők egymást ellenőrzik, és a rendszer anyagi következményekkel sújtja a rosszindulatú szereplőket. Ez a megközelítés játékelméleti alapokon nyugszik: a biztonságot az szolgáltatja, hogy a rendszerben való visszaélés várható költsége nagyobb, mint az abból származó potenciális nyereség.

Globális kripto-kereskedési verseny

Bejelentették, hogy a Mosaic Alpha fejlesztői csapata április elsején elindítja a Basket Manager Combine elnevezésű globális kripto-kereskedési versenyét, amelynek összdíjazása 30 ezer dollár. A három hónapon át tartó megmérettetés elsősorban kripto-influenszereknek, vagyonkezelőknek és tapasztalt befektetőknek szól, de vállalkozó kedvű magánszemélyek is elindulhatnak rajta.

A verseny célja, hogy az indulók token-kosarakat hozzanak létre és menedzseljenek, és az lesz a győztes, akinek a tokenportfóliója a verseny utolsó napján a legnagyobb értékű. A verseny kizárólag a Mosaic Alpha platformján fut; a nevezés ingyenes. Az első helyezett 15 ezer, a második 10 ezer, a harmadik pedig 5 ezer dollár értékű – a Mosaic Alpha saját utility tokenjében, Kodexa (KDX) tokenben – díjat kap.