Nem aratott osztatlan sikert Donald Trump amerikai elnök azon terve, hogy a Kínához kötődő hajók amerikai kikötőkbe történő látogatására kivetett hatalmas díjakkal élénkítse az amerikai hajógyártást. Elemzők szerint mindez csak az amerikai szénkészletek felduzzadását okozza, és bizonytalanságot szít a mezőgazdasági piacon, mivel az exportőröknek meg kell küzdeniük azzal, hogy hajókat találjanak az áruk külföldre szállításához - mutatott rá összeállításában a Reuters.

Donald Trump készülő rendelete akár 1,5 millió dollárig terjedő kikötői díjakat vetne ki a Kínában gyártott hajókra vagy a Kínában gyártott hajókat is tartalmazó flották hajóira. Ezzel ösztönözné a hazai hajógyártást, amelyre átterelné a belföldi exportot is.

A hírügynökségnek nyilatkozó nagy amerikai exportőrök és szállítási szolgáltatók szerint azonban ezek a potenciális kikötői díjak korlátoznák a mezőgazdasági, energiaipari, bányászati, építőipari és feldolgozóipari termékek nemzetközi vevőkhöz történő szállításához szükséges hajók rendelkezésre állását.

Az Xcoal Energy & Resources vezérigazgatója, Ernie Thrasher azt jelezte az amerikai kereskedelmi miniszternek írt levelében, hogy egyes hajótulajdonosok már megtagadták, hogy ajánlatot tegyenek a jövőbeni amerikai szénszállításokra a tervezett tarifák miatt.

E díjak bevezetése és végrehajtása 60 napon belül leállíthatná az amerikai szén exportját, ami 130 milliárd dollár értékű szállítmányt veszélyeztetne

- hangsúlyozta. Szerinte a díj akár 35 százalékkal is növelheti az amerikai szén szállítási költségét, ami versenyképtelenné tenné azt a világpiacon. 

„A közvetlen és közvetett munkahelyek elvesztése is katasztrofális lenne” - tette hozzá Thrasher.

Ez utóbbit erősítette meg Chris Hamilton, a Nyugat-Virginiai Szénszövetség vezérigazgatója is, aki a Reutersnek elmondta: a nyugat-virginiai szénbányák bányászok elbocsátására készülnek, mivel az eladatlan szénkészletek felhalmozódnak majd.

A javasolt kikötői díjak megnehezíthetik az Egyesült Államok számára más energiatermékek, például az olaj, a cseppfolyósított földgáz és a finomított üzemanyagok exportját is

- mutatott rá az American Petroleum Institute, az olajipar befolyásos lobbicsoportja.

Az indítványnak ugyan az is a célja, hogy a belföldi exportot amerikai gyártású és felségjelű hajókra terelje át, ám az amerikai zászló alatt közlekedő teherhajók jelenlegi flottája kevesebb mint 200 darabból áll, és nem mindegyik amerikai építésű.

A BIMCO hajózási szövetség ezzel kapcsolatban szintén azt jelezte: a terv jelentősen korlátozhatja az amerikai energiaexportot, „különösen a folyékony földgáz (LNG) exportját, mivel egyetlen amerikai építésű, amerikai lobogó alatt közlekedő LNG-szállító hajó sincs sem üzemben, sem megrendelés alatt”.  A vegyipari exportot szerintük ugyancsak súlyosan érintheti a díjszabás.

Az amerikai farmerek, akiket már most is sújtanak a Kína, Mexikó és Kanada által kivetett megtorló vámok, szintén a kínai hajóilleték-harc kereszttüzében állnak - közölte a gazdálkodók szövetsége. Rámutattak: az, hogy májustól bizonytalanná válik a tengeri áruszállítás, korlátozza az amerikai mezőgazdasági termékek, például a kukorica, a szójabab és a búza eladásának lehetőségét, mivel az exportőrök nem tudják, hogy mennyi lesz a végső költségük.

Az Egyesült Államok tavaly több mint 64 milliárd dollár értékben exportált gabonát, takarmányt és növényi olajokat. A szövetség szerint

a mezőgazdasági exportőröknek a díjak miatt évente 372 millió és 930 millió dollár közötti szállítási többletköltséggel kell számolniuk.

Ez jelentős árrésveszteséget jelentene a globális piacokon - hangsúlyozzák.