Az eddigi gazdasági kurzus látványosan megbukott − állapította meg Bajnai Gordon volt kormányfő a GKI konferenciáján. Az adósság elleni harc nem sikerült, az államadósság soha nem látott magasságban van. A három éve kezdett, a gazdasági növekedés felpörgetésére alapozott gazdaságpolitika is elbukott, a tavalyi 1,7 százalékos zsugorodás után újabb fél százalékkal eshet a magyar GDP. Kudarc a versenyképesség javítása is: a nemzetközi rangsorban a 48. helyről a 60. helyre esett az ország. A devizahitelesek helyzetének javítása sem valósult meg, a gyenge forint pedig tovább nehezíti a helyzetet. A versenyszférában pedig a foglalkoztatás csupán a 2010-es szinten áll, azaz itt sincs előrelépés.

A mai magyar gazdaságpolitikára egyik koherens közgazdasági elmélet sem húzható rá − véli Bajnai, az Együtt 2014 − Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője. A rendszer alapját csupán a dilettantizmus, a hatalmi logika és zsákmányszerzés alkotja. Ha nem változik a gazdaságpolitika, akkor a GDP növekedése középtávon nem haladná meg az évi fél százalékot, beragadna a magas munkanélküliség, miközben a kormány folyamatos megszorításra kényszerül (idén például 300 milliárd forintos kiigazítás jöhet, ez nagyságrendileg az áfakulcs 5 százalékpontos növelésének felel meg), úgy, hogy eközben tartósan nő az eladósodottság. Ezen pedig változtatni kell − véli a politikus.

Mivel a gazdasági növekedés nettó exportból, fogyasztásból és beruházásból lehetséges, és az export nehezen növelhető tovább Magyarországon, a fogyasztás felpörgetése pedig nem járható út, a bizalom helyreállítása után a beruházások növelése segíthet a helyzeten − hangzik a javaslat. Ez indíthat be olyan pozitív kört, amely a kívánt irányba változtathat a helyzeten. Mindehhez az alapot többek közt egy középtávú, akár hat évre szóló társadalmi-gazdasági megállapodás, az adóalkotmány és a hatósági eljárásban az úgynevezett sárga lap intézményének bevezetése jelenti. Az ágazati különadók által sújtott kulcsszektorokban világos, határozott, a közérdeket szolgáló növekedési paktumot kell kötni (például a különadó csökkentése a többletberuházásokért cserébe).

A különadók jelenlegi magyarországi mértéke extrém magas, a beruházások gátjává vált. Az Orbán-kormány levágta az aranytojást tojó tyúkot − fogalmazott Bajnai egy kérdésre válaszul. Mivel erősen beágyazódtak ezek a különadók, nem megszüntetni, hanem ésszel, fokozatosan európai átlagra kell alakítani azokat. Így például a Robin Hood-adót akár 75 százalékban leírhatóvá kellene tenni, ha egy energiacég beszáll az energiatakarékossági programba.

A bizalom gyalog érkezik és gyorsvonaton távozik − mondta a volt kormányfő. Ennek megfelelően nem szabad a gyors javulásban sem hinni. Ha mindent meg tudnánk csinálni, akkor a következő hat évben 2 és 3 százalék közötti növekedési pályára állhat a magyar gazdaság (valamikor a harmadik esztendőben), miközben a hiány nulla felé mehet.