A tél is hűtötte a Magyar Telekomot

A Magyar Telekom nettó eredménye az első negyedévben 1,7 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi 13 milliárd forintról, ami kisebb a Napi Gazdaság 3,3 milliárd forintos elemzői konszenzusánál is. A visszaesést a társaság az alacsonyabb bruttó fedezeti rátával és a 7,3 milliárd forintnyi közműadó egészének első negyedéves elszámolásával magyarázta. A konszolidált, nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) alapján számolt bevétel 6,8 százalékkal, 156,6 milliárd forintra nőtt a bázishoz képest, ami a várakozásoknál valamivel jobb lett. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató szerint az első negyedévi eredmények azt mutatják, hogy az ügyfélmegtartásra és keresztértékesítésre alapozott stratégia eredményes a jelenlegi, kihívásokkal teli működési környezetben.

A bevételnövekedés zöme viszont olyan gyorsan növekvő, nem hagyományos tevékenységnek számító szolgáltatásokból származik, amelyek nyereségtartalma viszonylag csekély − főként az energiaértékesítésből, ami azonban láthatóan segíti az ügyfélmegtartást. A vezetékes hangszolgáltatásban a lemorzsolódás 3 százalékra szelídült, miközben a cég növelte piaci részesedését a vezetékes internet és tévé piacán. Viszont a 10 százalékos rezsicsökkentés miatt veszteséges lett a gáztevékenység − mondta Szabó János, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese a gyorsjelentést követő sajtótájékoztatón. Az energetikai üzletág helyzetére van megoldás, amihez nem szükséges piaci beavatkozás sem. A gond az egyetemes szolgáltatásokkal van, az üzleti piacon ugyanis nem változtak a feltételek − emelte ki a gazdasági vezető. Az üzletág megszüntetése nincs napirenden, már ajánlatot is tettek a kormánynak, és Szabó optimista a megállapodást illetően. A menedzsment ettől az üzletágtól 2013-ban legalább 40 milliárd forint bevételt vár.

Ráadásul e tevékenységgel a cég hosszabb távon is számol, hiszen az első negyedévi kiemelkedő bevételnövekedést követően a vezérigazgató arra számít, hogy az éves bevétel nagyjából a 2012-es szinten marad, szemben a korábbi, legfeljebb 3 százalékos csökkenést prognosztizáló célkitűzéssel.

A bevétellel ellentétben egészen csúnya képet fest az EBITDA, amely 24,3 százalékkal esett vissza az első negyedévben. Az éves szinten előre jelzett 4−7 százalékos csökkenéshez képest ez jelentős romlás, ezt azonban árnyalni kell a gazdasági vezető szerint. Az alulteljesítés oka, hogy a közműadó egész évi összegét az első negyedévben számolták el. Az EBITDA-t rontotta az is, hogy a 2013. januárban bekövetkezett változás következtében az energia fedezeti rátája negatív lett. Mindezek ellenére a jelenlegi jövőkép alapján tartja a cég az említett 4−7 százalékos EBITDA-visszaesési tervet. Az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 9,3 milliárd forinttal, 13,0 milliárd forintra csökkent éves szinten, aminek oka a 12,5 milliárd forinttal csökkenő EBITDA; ezt kis részben ellensúlyozta a működőtőke javulása és az alacsonyabb kamatkifizetés.

A tavaly első negyedévi 10,9 milliárd forint összegű 900 MHz-es spektrum-licencdíj nélkül a beruházások (CAPEX) 12,9 milliárd forintról 16,7 milliárd forintra nőttek az idei első negyedben. Ez elsősorban az integrált ügyfélszolgálati és számlázási rendszer fejlesztésével magyarázható, a projektet jövőre fejezi be a társaság. A CAPEX teljes összegéből Magyarországra 13,8 milliárd forint, Macedóniára 2,3 milliárd forint, Montenegróra pedig 0,6 milliárd forint jutott. A beruházások 5 százalékos csökkenése ennek ellenére tartható éves szinten, az első negyedévet csak az új számlázási rendszer miatti kiadások dobták meg, illetve a szokásosnál többet költöttek ügyfélszerzésre is. A beruházási költségekben − a korábbiakkal megegyező módon − nincs benne a várható frekvenciatenderek költsége.

A szabad cash flow 15,2 milliárd forintról 7,4 milliárd forintra csökkent. A nettó adósságállomány kismértékben, az egy évvel korábbi 283,6 milliárd forintról 282,9 milliárd forintra csökkent. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) így 35,2 százalékot tett ki. A jövő évi osztalékkal kapcsolatban minden szám jóslás lenne az első negyedév után − mondta újságírói kérdésre válaszolva a gazdasági igazgató. A helyzet stabil, de nem látható előre, hogy miként alakul a makrogazdasági helyzet és ez alapján milyen keresletre lehet számítani. Az osztalék szempontjából komoly tényező a frekvenciatenderek költségeinek alakulása, ezek ugyanis nagymértékben befolyásolják majd az eladósodottságot − magyarázta a helyzetet Szabó. Az elemzői kommentek egyértelműen csalódásként értékelik a cég első negyedévi profitját, elsősorban a rezsicsökkentés hatását emelve ki. A cég számaiban ugyanakkor az elemzők szerint sem történt olyan mértékű romlás, ami alapján temetni kellene a részvényt, és az osztalék mértékét illetően is korai lenne még találgatni. Mindenesetre a készpénztermeléssel nincs gond, és a piac jelenleg már olyan mértékű osztalékvágást áraz, hogy egy hipotetikus 40 forintos kifizetésnek sem szabadna összeomlást okoznia az árfolyamban, így a részvény hosszabb távon akár jó befektetésnek is bizonyulhat.