A közgyűlésen az elsőbbségi részvények tulajdonosai sérelmezték a két sorozat tőzsdei árfolyama közötti különbséget alapul vevő cseredíjas átalakítást, ezért négyen utóbb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bíróságához fordultak. A kisrészvényesek azzal érveltek, hogy a kötelező jellegű csere - amely nem fizetés esetén részvényesi jogaik elvesztésével jár - a tulajdonosi jogaik sérelmét jelenti, ezt az érvelést azonban a választott bíróság nem fogadta el. A döntés megerősíti a közgyűlés részvénystruktúrát alakító hatáskörét, a társaság saját részvényeivel folytatott tranzakcióinak hatékonyságát (e papírokon múlt az érintett részvénysorozat amúgy kötelező minősített többségű hozzájárulása), ugyanakkor - még ha a magyar jogrendszerben a precedenseknek nincs is akkora szerepük, mint az angolszász jogban - alighanem komoly csapást mért az elsőbbségi részvény intézményére, legalábbis ami a nyilvános forgalomban lévő elsőbbségi papírokat illeti. A tőzsdén egyébként még további két elsőbbségi részvény forog, az Eravis 10 százalékos minimális osztalékra jogosító papírja, illetve a Braué, amelynek osztaléka egy százalékkal meghaladja a törzsrészvényét, de csak harmadannyi szavazati joggal bír. Előbbi kivezetése már csak hónapok kérdése (a 8200 forintos ajánlati ár 12,2 százalékos, meglehetősen vonzó osztalékhozamnak felel meg, erről kénytelenek lemondani a kisrészvényesek), utóbbi likviditása pedig annyira minimális, hogy ugyancsak nem lenne meglepetés egy kivezetés előtti ajánlat. Az OTP-elsőbbségivel azonos eredetű, 1992-1993-ban az akkori ÁVÜ nyomására megszületett banki elsőbbségi részvények közül az ugyancsak 12 százalékos minimális osztalékra jogosító MKB részvényét cseredíj nélkül váltották át törzsrészvényre, a Budapest Bank 8 százalékos elsőbbségi részvényének pedig most folyik az ugyancsak cseredíj nélküli átváltása. Egy éven belül várhatóan eltűnik a nyilvános forgalomból az elsőbbségi részvény, holott a kamatszint csökkenése elvileg akár keresetté is tehette volna ezt a magyar piacon is 140 éves múltra visszatekintő részvényfajtát, amelynek ősei a múlt századi vasútépítéseket finanszírozó, állami hozambiztosítékkal ellátott elsőbbségi részvények voltak. (Persze, abban az időben még nem ismerték a cseredíjas kötelező csere fogalmát.) K. G. T.