Jelentős osztalékvágást várnak az elemzők a Magyar Telekomnál jövőre, emiatt egymás után érkeznek a célárfolyam leminősítései. Szerdán az HSBC a rossz kilátásokra tekintettel semlegesről alulsúlyozásra módosította a Magyar Telekom ajánlását. A célárfolyamot 360-ról 280 forintra csökkentette a társaság. Ezzel az egyik legpesszimistább becslést adják, ráadásul ez új történelmi mélypontot jelentene az árfolyamban. Így nem csoda, hogy a részvénypiacon már 300 forintot sem adtak szerdán egy részvényért.
Egy nappal korábban az UniCredit adott ki figyelmeztetéssel felérő jelentést. Szerintük 440 forint helyett csak 330 forintot ér a cég papírja, így vételről semlegesre rontották ajánlásukat. A külföldi elemzők közül pesszimista a céggel kapcsolatban a Deutsche Bank is, amely október elején a Magyar Telekom legújabb menedzsment-előrejelzése alapján módosította számait. A német bank szerint a frekvenciaaukciók miatt a társaság a következő években többet költhet beruházásokra annál, mint amit korábban várni lehetett. Ugyanakkor a menedzsment előrejelzése szerint továbbra is a 30-40 százalék közötti sávban tartják a nettó eladósodottságot, így várhatóan jóval kisebb osztalékot fizet jövőre a cég. Ez részvényenként 20 forint lehet jövőre a Deutsche Bank szerint, utána azonban már emelkedhet az osztalék. Így 2014-ben 30 forintot, 2015-ben pedig 40 forintot fizethet a társaság. A Deutsche Bank célárfolyama 300 forint a Magyar Telekomra.
A hazai elemzők sem látják másként a helyzetet. A legpesszimistábbak között található a két legnagyobb forgalmú brókercég is. A Concorde főleg a frekvenciákra kiadott összegek miatt frissítette októberben az előrejelzését. A brókercég szerint ugyanis nem volt kevés az a 34 milliárd forint, amit meglévő frekvenciáinak a megújításáért fizetett a Magyar Telekom, még úgy sem, hogy a frekvenciahasználat díjai 3,8 milliárd forinttal csökkennek évente a 2014 és 2022 közötti időszakban. Jelenleg ugyanis az sokkal fontosabb, hogy az egyszeri, nagy kiadás jelentősen megterheli a társaság mérlegét és rövid távon növeli az eladósodottságot. Ráadásul a Telekom megkapja a tavaly érvénytelenített tenderen megvásárolt frekvenciáit is. Ezért ugyan már kifizették a 10,9 milliárd forintot, azonban számviteli értelemben ezzel a tétellel 45 milliárd forintra nő a frekvenciákra költött összeg és ezzel romlik a nettó eladósodottsági mutató is. Az állam ezen felül elad új frekvenciákat is, amire további 20−25 milliárd forintot költhet a Telekom a jövő év elején. Összességében tehát az elkövetkező fél évben akár 70 milliárd forintnál is többet költhetnek frekvenciákra, így szinte biztosan 40 százalék fölé megy a nettó eladósodottság. A társaság két lehetőség közül választhat a Concorde szerint. Amennyiben szó szerint értelmezik a társaság osztalékpolitikáját, akkor a 2013-as év után a Magyar Telekom nem fizet osztalékot, így 2014 végére az eladósodottsági mutatója 40 százalék alá csökkenhet. Ez pedig megteremti a lehetőséget arra, hogy a 2014-es év után 30−35 forint osztalékot fizessenek. A másik lehetőség, hogy fizet osztalékot a társaság 2013 után is, de csak 20−25 forintot részvényenként és így szép lassan csökken eladósodottsága a kívánt 40 százalékos szint alá. Mivel a cég működéséből a kiadásokat nem tudja kompenzálni, így a Concorde a célárfolyamon is vágott, 370-ről 350 forintra. Feketelistán van régiós szinten a Magyar Telekom az Ersténél is, miután 50-ről 10 forintra csökkentették az osztalékvárakozást, de elképzelhetőnek tartja az Erste is, hogy nem fizet osztalékot jövőre a Magyar Telekom.
A brókercégek elemzései kockázatként említik a magyar szabályozói környezetet is, mivel a társaságra kivetett különadók is komoly megterhelést jelentenek. Az őszi újabb rezsicsökkentés érinti a Magyar Telekom gázkereskedelmi tevékenységét is, bár a cég egyelőre optimista és számol ezzel az üzletággal a következő évek stratégiájában. Ráadásul van még egy kockázat az idén az árfolyam szempontjából, mégpedig a november 7-i, MSCI-kosárral kapcsolatos döntés. Most még ugyanis nem lehet megmondani teljes bizonyossággal, hogy kikerül-e ebből a régiós indexből a Magyar Telekom, mivel a döntéskor szubjektív alapon is választhatnak − mondta el a Napi Gazdaságnak Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Az esély, hogy kikerül a Telekom az indexből, ugyanakkor nagy, mivel nem teljesíti a kapitalizációs követelményt. Az előírás szerint ugyanis 2,75 milliárd dollárt kellene elérni, amitől ugyan 33 százalékkal el lehet térni, de a Telekom számára ez is sok. A 297 forintos árfolyammal számolva ugyanis dollárban 1,4 milliárd a cég kapitalizációja. Eddig is csak azért nem tették ki a Telekomot, mert három alá csökkent volna a magyar részvények száma, ami az országindex megszűnését vonná maga után. Most viszont a Richter szinte biztosan visszakerül, így ez az akadály is elhárul.