Bár a vidéki repülőterek fejlesztése sosem volt zökkenőmentes, úgy tűnik, a gazdasági és pénzügyi válság végképp leszállópályára, a határidők újabb módosítására kényszerítette a beruházókat. Ráadásul az építkezéseket az engedélyeztetési eljárások elhúzódása, környezetvédelmi aggályok és a hitelhez jutási lehetőségek csökkenése is hátráltatja. Van példa arra is, hogy a mind nagyobb forráshiánnyal küzdő önkormányzatok is szabadulnának az elmúlt években sokmilliárdos költséggel kiépített, ám mindinkább kihasználatlan légibázisoktól. Ám nemhogy vevő, de még érdeklődő sem nagyon van, miközben a légikikötők fenntartása, őrzése évente százmilliókba kerül. A tulajdonos debreceni önkormányzat még tavaly írt ki pályázatot az ország egyik legkorszerűbb repülőterének magánosítására. A nyertes a Xanga Holding Kft. lett, amely 5,1 milliárd forintot ajánlott a légibázist üzemeltető Airport Debrecen Kft. 100 százalékos üzletrészéért, illetve a hozzá kapcsolódó 140 hektáros fejlesztési területért. A társaság azonban a megadott határidőig nem tudta előteremteni a vételár 2 milliárdos részletét sem, ezért a helyhatóság márciusban kénytelen volt szerződést bontani a céggel. Úgy döntöttek, új pályázatot írnak ki, ám ennek még nem jött el az ideje. Az ugyancsak a város tulajdonában lévő szegedi repülőtér 2005-ben kezdődött fejlesztésének első üteme épp egy éve fejeződött be. A mintegy 1,5 milliárd forint értékű program keretében többek között elkészült az új, csaknem 1200 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya, amely 40-50 személyes gépek fogadását teszi lehetővé. A helyhatóságnál ekkor még abban bíztak, hogy a légikikötő az üzleti és a sportcélú kisgépek mellett hamarosan menetrendszerű járatokat is fogadhat majd és az utasok száma eléri az évi 60 ezret. Jóllehet már az utasforgalmi terminál tervei is elkészültek, tavaly úgy döntöttek, a fejlesztést leállítják, mert azt a várható forgalom nem indokolja. Felmerült, hogy a repülőtér működtetésére és további fejlesztésére pályázatot írnak ki, ám a piac megszondázása után végül ezt az ötletet is elvetették. A szegedi repülőteret jelenleg elsősorban helyi vállalkozók, diplomaták és üzletemberek használják. A '90-es években mindhárom dél-dunántúli megyében azon az állásponton voltak, hogy a helyi légikikötők fejlesztésével a gazdaságot is élénkíteni lehet. Regionális területfejlesztési forrásokból egyenként összesen mintegy 1,5 milliárd forintot költöttek az őcsényi, a pogányi és a taszári repülőtér fejlesztésére. Az Európa Kulturális Fővárosa programjaira készülő Pécs számára különösen fontos lett volna, hogy 2010-ben légi úton is érkezhessenek vendégek a baranyai megyeszékhelyre. A repülőtér fejlesztésére különböző forrásokból az elmúlt években több mint 4 milliárd forintot költöttek, és az Austrian Airlines el is indította a Bécs-Pécs-Bécs útvonalon közlekedő járatokat. Ám nagyon hamar kiderült, hogy az olykor mindössze néhány utassal közlekedő repülőgépeket nem lehet gazdaságosan működtetni és persze a repülőteret sem. A pécsi önkormányzat a tavasszal meghirdette a 110 hektáros repülőteret működtető céget, ám érdemi jelentkező azóta sincs. A város vezetői legutóbb már arról tárgyaltak több eszéki járatot közlekedtető légitársasággal, hogy miként lehetne autóbusszal utasokat szállítani Pécsre a reptérről. A már korábban említett területfejlesztési források felhasználásával a Kaposvár melletti Taszáron és a Szekszárd melletti Őcsényben is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Taszáron többek között elkészült egy korszerű utasforgalmi terminál, ám ezt azóta sem használta senki, az épület pedig mára siralmas állapotban van. Az évekig az amerikai hadsereg által használt katonai és a hozzá kapcsolódó polgári légibázist a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. az elmúlt év végén meghirdette, ám csak egy kisebb, a repülőtérhez közvetlenül nem kapcsolódó területrészre volt pályázó. A székesfehérvári és az abai önkormányzat tulajdonában lévő mintegy 300 hektáros börgöndi repülőtér üzemeltetését - komoly fejlesztési ígérettel - a még 2004-ben létrehozott Alba Airport Kft. vette át. A cég összesen 15 milliárd forint értékű beruházást tervez megvalósítani a területen, amelynek keretében 2400 méter hosszú, a legnagyobb utas- és teherszállító gépek fogadására is alkalmas kifutópálya, valamint egy akár évi 1,8 millió utas kiszolgálására is alkalmas terminál készülne. Nem ment simán a szükséges engedélyek beszerzése sem, aztán környezetvédelmi problémák merültek fel, legutóbb pedig az ürgéket kellett tetemes költséggel kitelepíteni a területről. A társaság mindettől függetlenül nem tett le a program megvalósításáról, ám az építkezés befejezésének határidejét először 2009-re, majd nemrég 2010-re módosították. A BudaWest Zrt. a Veszprém közelében lévő Szentkirályszabadján tervezi repülőtér építését. A társaság eddig az 1 milliárdos vételárral együtt közel 2 milliárd forintot invesztált a programba, ám a légibázis megépítése ellen egyre nagyobb a tiltakozás. Az ellenzők - köztük a köztársasági elnök - elsősorban a Balaton keleti medencéjének nyugalmát féltik a repülőtértől. A társaság, amely még 2006-ban vásárolta meg az összesen 450 hektáros egykori katonai repülőteret a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzattól, részben hitelből akarja megvalósítani a programot, 2010 szeptemberéig. Jóllehet Sármelléken az elmúlt évben már több mint százezer utast fogadtak, a Fly Balaton Airport Kft. - amely az elmúlt években több mint 3 milliárd forintot költött a légikikötő fejlesztésére - csak áprilistól nyitotta újra a repteret. A mintegy 300 millió forintos adósságot felhalmozó társaság élén a közelmúltban vezetőváltásra is sor került, sőt a cég értékesítése, illetve a tőkebevonás is szóba került. A három tulajdonos önkormányzat - a győri, a megyei és a péri - még januárban írt ki nyilvános, kétfordulós pályázatot a Győr-Pér Repülőtér Kft. 100 százalékos üzletrészére, valamint a légibázis által használt ingatlanra. Korábban úgy tűnt, hogy az ország egyik legforgalmasabb, az Audi által is használt, évente több mint 13 ezer utast és mintegy ezer tonna árut fogadó vidéki repülőtere kelendő lesz. Aztán május elején kiderült, hogy a pályázatra egyetlen ajánlat sem érkezett, jóllehet a tulajdonosok az elmúlt években több mint egymilliárdot költöttek a Győr közelében lévő repülőtér fejlesztésére. Azóta a győriek jelezték: újabb pályázatot írnak ki a légikikötőre. A helyi lakosok két népszavazáson is áldásukat adták arra, hogy a két Vas megyei kistelepülés határában felépüljön az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb légibázisa. A Szombathely közelében lévő, Vát és Porpác közötti 600 hektáros területen a SIA-Port Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. kíván összesen mintegy 110 milliárd forintos költséggel többek között repülőteret, cargót és több kereskedelmi létesítményt építeni. Az évente 170 ezer tonna áru továbbítására alkalmas légibázis első üteme a jelenlegi tervek szerint 2012 tavaszára készül el.