Cikkünkben összegyűjtöttük a legtöbbeket érintő idei változásokat, legyen szó bérekről, nyugdíjakról, családtámogatási lehetőségekről, vagy épp a megváltozó egyetemi felvételik rendszeréről.

Januártól 16 százalékkal nő a minimálbér

Megszületett a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel a 2023-as minimálbérről, továbbá a garantált bérminimumról.

E szerint nyolc órás munkavégzés esetén 2023. január 1-jétől:

  • bruttó 232 000 ezer forint lesz a minimálbér havi összege;
  • bruttó 296 400 forint a garantált bérminimumé;
  • így a minimálbér nettója havi 154 280 forint adókedvezmények nélkül;
  • a garantált bérminimumé pedig havi 197 106 forint szintén adókedvezmények nélkül.

Januártól az új minimálbér tehát 16 százalékos emelkedést jelent a mostani bruttó 200 ezerhez képest. A garantált bérminimumnál 14 százalékos lesz a bruttó bér növekedése a 2022-es bruttó 260 ezer forinthoz képest. A 2023-as évre vonatkozó 16 százalékos minimálbér emelés valamivel elmarad a tavalyi közel 20 százalékos mértékétől.

Ahhoz képest, hogy 2023-ban a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 154 280 forint:

  • 2022-ben a nettó minimálbér 133 000 forint;
  • 2021-ben 111 321 forint;
  • 2020-ban 107 065 forint;
  • 2019-ben pedig 99 085 forint volt.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése idén is változatlanul felfelé hajtja a többi bért, akárcsak a minimálbérhez kötött családtámogatásokat, köztük például a gyedet, a nagyszülői gyedet, a gyodot, a táppénzt, illetve az álláskeresési járadékot is.

2023-ra vonatkozólag a munkavállalók számára a járulék- és adófizetés szabályai nem változtak.

A nettó bér összegét befolyásolják az adókedvezmények, tipikusan a családi adókedvezmény. Ennek összege ami egy gyerek után 10 000 forint, két gyerek után 40 000 forint, három gyerek után 99 000 forint.

Szintén igénybe lehet venni:

  • az első házasok kedvezményét;
  • a 25 év alattiak szja-mentességét;
  • a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint;
  • a személyi kedvezményt is;
  • és újabban a 30 év alatti anyák adómentességét.

A minimálbér érdemben nem befolyásolja a magasabb keresetűek fizetését, ezzel szemben a garantált bérminimum emelése közvetve több százezer munkavállaló fizetésére lesz hatással.

Ennek oka, hogy aki az idei bérminimum bruttó 260 ezer forintos összegénél többet keresett, de fizetése kevesebb, mint a januártól 296 400 forintra emelkedő összeg, annak a bérét szintén rendeznie kell a munkáltatónak.

Ellenkező esetben komoly bérfeszültség alakul ki, ráadásul abban az esetben, ha a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor a fizetés nem lehet alacsonyabb, mint a garantált bérminimum összege.

Adómentessé válnak a 30 év alatti anyák is

A napokban vált biztossá, hogy januártól szja-mentesség jár azoknak a jövedelemmel rendelkező nőknek, akik 30 éves korukig szülnek. Vagyis az év elejétől nem csupán a 25 év alatti fiatalokra, hanem a 25 és a 30 év közötti, gyermeket vállaló nőkre is kiterjed itthon a személyijövedelemadó-mentesség. Az erről szóló kormányrendelet szerdán már meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Mindez 2023 januárjától több tízezer női munkavállalónak is jelenthet jelentős nettó keresetemelkedést.

Orbán Viktor elmondása alapján a 30 év alatti édesanyák szja-mentességével a kormány célja, hogy a fiatalabb korosztályokat is ösztönözze a mielőbbi gyermekvállalásra. 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatal munkavállalók kaptak adómentességet, az ő bruttó bérüket január óta nem terheli a 15 százalékos munkavállalói elvonás.

Az szja-mentesség kiterjesztése jelentős összeget hagyna a kedvezményezetteknél. Ha a minimálbér jövő évi összegét, bruttó 232 ezer forintot vesszük alapul, akkor:

  • a havi nettó 154 280 forintos összeg 34 800 forinttal;
  • éves szinten pedig 417 600 forinttal nő;
  • ez 22,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezne.

15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak

Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat Magyarországon, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.

2022 elején Magyarország lakosságának negyede, közel két és fél millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban:

  • 2022 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 74,5 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt;
  • 6,5 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült;
  • az ellátottak 10,9 százalékának megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást folyósítottak;
  • fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban, azaz özvegyi és szülői nyugdíjban, valamint árvaellátásban az ellátottak 4,5 százaléka részesült.

A decemberben bejelentett 15 százalékos nyugdíjemelés az átlagnyugdíj szintjén havonta körülbelül 27 ezer forintnyi pluszt fog jelenteni az érintetteknek. Így az átlagnyugdíj 206 800 forintra fog növekedni.

A medián viszont 140 ezer forint körül mozog, amelynél kevesebbet és többet is nyugdíjasok fele kap. Tehát a nyugdíjasok fele nem számolhat 21 ezer forintnál nagyobb nyugdíjemeléssel.

Ha azt nézzük, hogy vannak, akik még százezer forintos vagy annál alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mások viszont egymillió forint feletti nyugdíjjal is számolhatnak, ez azt jelenti, hogy lesznek olyanok, akiknek az egyhavi emelése mások teljes egyhavi ellátásával lesz egyenlő.

Például ha valaki 100 ezer forintnyi nyugdíjat kap és arra jön rá a 15 százalék, az egyenlő az összeggel, ami az egymillió forintos nyugdíj mostani emelése. Tegyük hozzá, ilyen magas, millió feletti nyugdíjat csak néhány tíz fő kaphat Magyarországon.

A statisztikák alapján 500 ezer forintnál magasabb nyugdíjat körülbelül 5 ezer fő kaphat Magyarországon, így akik 100 ezer most forintos emeléssel gazdagodhatnak, megközelítőleg 3 ezren lehetnek.

Marad a babaváró hitel, a falusi csok és az 5 százalékos újlakásáfa

A héten napvilágot láttak a Magyar Közlönyben a falusi csok és a babaváró hitel és az új lakások építésére vonatkozó áfa-visszaigénylési kedvezmény meghosszabbításáról szóló kormányrendeletek.

A kormány két évvel, 2024-ig meghosszabbította a babaváró hitel, a falusi csok és az ötmillió forintos határig terjedő áfa-visszaigénylés december 31-i lejáratát.

A babaváró hitel meghosszabbítására még a nyáron ígéretet tett a kormány, majd Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében is a megtartásának fontosságáról beszélt. A kormányfő kijelentette: szerinte csak az a családtámogatási rendszer a jó, amelyik hosszú távon és kiszámíthatóan működik.

A babaváró hitelnél a maximum tízmillió forintos hitel már egy gyermek megszületése esetén kamatmentessé válik, három gyermek esetén pedig támogatássá alakul – ezen nem változtatott a kormány a mostani Magyar Közlöny szerint, csak a dátumon.

A csoknál némileg jobb kondíciókkal igényelhető falusi csok nem jár le, hanem 2024. december 31-ig meghosszabbodik. A miniszterelnök sajtóinterjújában ezt a támogatást egyértelműen olyanként említette, ami 2023-tól is megmarad, és nem is lesz benne változás januártól.

Az új lakások építésénél az áfa visszaigénylési kedvezményt szintén két évvel, 2024. december 31-ig meghosszabbítják, a rendelet szerint változatlan feltételekkel. Tehát a családok továbbra is visszaigényelhetik az építési, vagy vásárlási költségeik árát, maximum 5 millió forintig.

Továbbá kiderült az is, hogy az 5 százalékos lakásvásárlási támogatás marad, ám a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye 2022. december 31-ével lejárt.

Egy engedményt azonban adott a kormány. A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg. Az eredeti rendelet szerint ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható.

Ezt a határidőt tolta most ki az új rendelet egy évre. A támogatás mértéke 2,5 millió forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50 százaléka.

Megszűnnek a SZÉP-kártyán a zsebek

Egy friss kormányrendelet az év elejétől jelentősen leegyszerűsíti a SZÉP-kártya használatát: 2023 januárjától az eddigi három alszámla helyett egyetlen számlán rendelkezhetünk majd a SZÉP-kártya juttatásunkkal.

Mindez úgy valósul meg a gyakorlatban, hogy összevonják a korábbi szabadidő, vendéglátás és szálláshely zsebeket, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek. Pénz tehát nem vész el: a korábban a vendéglátás és a szabadidő zseben lévő pénzeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre.

Ismét felvételiztethetnek az egyetemek

2023-ban megváltozik az egyetemi felvételi rendszer is, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik az eddigi központi minimumponthatár. Vagyis a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben szakonként különböző minimumponthatárt húzhatnak meg. Egy egyetem vagy főiskola akár dönthet úgy is, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül felvesz bárkit.

2020-től csupán azok felvételizhettek az alapszakokra és az osztatlan képzésekre, akik legalább egy tárgyból emelt szinten leérettségiztek. Ezt a szabályt 2024-től eltörlik. Az egyetemek és a főiskolák újabban azt is eldönthetik, hogy kérik-e az emelt szintű érettségit a felvételizőktől, vagy megelégszenek a középszintű érettségivel. Ettől függetlenül is érdemes lesz letenni az emelt szintű érettségit, mert plusz pontokat fog jelentei a felvételi pontok kiszámításánál.

Arról szintén szakonként a felsőoktatási intézmények dönthetnek, hogy mire adnak pluszpontot.

Sőt, az egyetemek és a főiskolák akár saját körben felvételi vizsgát is szervezhetnek, ahogy járhat pluszpont:

  • az emelt szintű érettségiért;
  • a kompetenciatesztért;
  • a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért;
  • akár munkatapasztalatért is;
  • az esélyegyenlőségért;
  • a kimagasló sporteredményekért;
  • valamint a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért.