Miként a Napi.hu korábban megírta, az új
ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja,
hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt 2024. február 1. napjától egy arra rendszeresített űrlapon kell
létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni.
Ez annyit jelent, hogy az elektronikus aláírásról, illetve Ügyfélkapu hozzáférésről az ügyfélnek kell gondoskodnia. Ha az ügyfélnek se
elektronikus aláírása, se Ügyfélkapu hozzáférése nincs vagy a belépési
azonosítóit elfelejtette és a problémát a szerződéskötést megelőzően nem
orvosolta, akkor nem tudja majd aláírni a bejegyzési engedély űrlapját és
emiatt az ügylet meghiúsulhat.
Arról is beszámoltunk, hogy bár a magyar lakosság körülbelül
90 %-a rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2
millió darab került kibocsátásra), addig az eAláírás funkció használatához
szükséges tanúsítvány mindösszesen körülbelül 60 ezer e-személyi igazolványhoz
tartozik.
Így nincs más megoldás, akinek ingatlanüggyel kapcsolatosan
tervei vannak, igényelnie kell az eAláírás funkciót.
Így fog menni a
közjegyzői, ügyvédi irodákban
A Napi.hu megkeresésére a Niveus Legal | Halmos és Jánosi
Ügyvédi Iroda irodavezető partnere elmagyarázta: az eSzemélyihez igényelt
elektronikus aláírás használata esetén az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor
az ügyfél az okiratszerkesztő ügyvéd, vagy közjegyző erre rendszeresített
kártyaolvasó eszközébe belehelyezi a személyi igazolványát.
Majd az eszköz PIN padján, vagy a számítógép billentyűzetén
beüti az eAláírás 7 számjegyű PIN kódját, a rendszer pedig létrehozza az
elektronikus aláírást. Ha az ügyfél nem az állami szolgáltatótól, hanem más
bizalmi szolgáltatótól vesz igénybe elektronikus aláírás szolgáltatást, a folyamat
hasonlóképpen alakul – mutatott rá dr. Halmos Tamás.
Használható az AVDH
szolgáltatás is
Ha az ügyfélnek nincs minősített, vagy minősített tanúsítványon
alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírása, akkor használhatja az
azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatást,
amelyhez az ügyfélnek Ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie.
Ebben az esetben az AVDH-t az ügyfél egy online felületen
keresztül veszi igénybe, ahová a saját Ügyfélkapu felhasználónevével és
jelszavával lép be a nála lévő mobiltelefonján, tabletjén vagy laptopján.
Felmerül, hogy az ügyfél az AVDH szolgáltatást az ügyvéd
vagy közjegyző számítógépén használja. Dr. Halmos Tamás azonban adatbiztonsági
kockázatnak tartja, hogy az Ügyfélkapu azonosítóinkat idegen számítógépen írjuk
be.
Hiszen nem tudhatjuk, hogy milyen kártékony kódok futnak
mások számítógépén akár anélkül, hogy a számítógép tulajdonosa erről tudna. A
szakember tehát általánosságban mindenkit óva int ettől.
Mi az, ami elvárható
a lakosságtól?
A szakember kiemelte: az eAláírással kapcsolatos
tájékoztatás, népszerűsítés, edukáció az „új” (valójában már több éve széles
körben elérhető) eszköz elterjedésének kulcsfontosságú eleme lenne.
Ennek hiányában a lakosságtól nem elvárható, hogy tájékozott döntést hozzon az igénylésről, ahogyan az sem, hogy a használat feltételeiről önszorgalomból ismereteket szerezzenek. Pedig a pontos és részletes tájékoztatás jelentősége a jogbiztonság szempontjából is elsőrangú lenne.
Kevesen tudják például, hogy az eAláírás funkció ügyleti
értékét jogszabály nevezetesen a 414/2015. (XII. 23.) kormányrendelet
korlátozza.
Ez a jogszabály az eSzemélyivel létrehozható elektronikus aláírás
kapcsán rögzíti, hogy az egy aláírással tehető pénzügyi kötelezettségvállalás
maximális mértéke 50 millió forint. Ennél nagyobb értékű szerződés megkötésére
tehát nem alkalmas az eAláírás funkció.
Mindebből pedig az következik, hogy 2024. február 1.
napjától ugyan kötelező lesz az ingatlan kapcsán a bejegyzési engedélyt elektronikus
aláírással létrehozni, azonban magát a szerződést már nem írhatjuk alá az
eSzemélyi segítségével, ha az adásvétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni
hányad vételára meghaladja az 50 millió forintot.