A 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forint társadalmi költséget jelentettek. A nem halálos, és nem súlyos munkabalesetek költségei 355 milliárd forintra rúgtak. 2022-ben összesen 21 273 munkabalesetet regisztráltak, 68 munkavállaló vesztette életét és 89 súlyos munkabaleset volt, ezek társadalmi költsége pedig meghaladja a 27,1 milliárd forintot – ez derül a Makronóm Intézet kutatásából.
2022-ben kicsit több mint ötnaponta meghalt egy munkavállaló munkavégzés közben. Ágazati bontásban a legtöbb munkabaleset 2019-2022 között a feldolgozóiparban volt.
Ezen belül a vállalatokat érintő költség megközelítőleg a 248,1 milliárd forintot értek el, a háztartásokat terhelő költségek a 10,4 milliárdot, míg az államháztartást terhelő költségek 123,7 milliárd forintra rúgtak.
A tavalyi év első felében, vagyis 2023-ban 9192 munkabaleset történt Magyarországon, amiből 24 volt halálos kimenetelű – erről az Economxon is írtunk. A dolgozók számára a legveszélyesebb területek Budapest és Pest vármegye voltak.
A szektorok szerint a gép- és feldolgozóipar, a raktározás, a kereskedelem, de az egészségügy is a sérüléssel járó munkahelyek között vezeti a veszélyességi rangsort.
Magyarországon a munkabalesetek száma 2012 óta emelkedett, elsősorban a gazdasági teljesítmény felfutása miatt, azonban az elmúlt években 21 ezer körül mozgott évente, míg a halálos balesetek száma 80 fő körül alakult.
Európai uniós összehasonlításban a munkabalesetek száma Magyarországon átlag alatti.
2019-ben 605 munkabaleset jutott 100 ezer foglalkoztatottra, ami érdemben alacsonyabb, mint az uniós 1713-as érték, továbbá a tagországok közül csak nyolc országban volt ettől kisebb a baleseti ráta – írja az elemzés.
Sok a halállal végződő
A halálos munkabaleseteknél azonban más a helyzet. 2019-ben 100 ezer munkavállaló esetében 2,62 halálos munkabaleset történt, ami kismértékben magasabb, mint az uniós 2,17-es átlag, viszont a tagországok közötti sorrend középén helyezkedünk el.
Az Eurostat által publikált adatok alapján Magyarországon 2019-ben 605, legalább 4 nap munkaképtelenséget eredményező munkabaleset jutott 100 ezer foglalkoztatottra vetítve, amely érdemben alacsonyabb, mint az uniós 1713-as érték. A tagországok közül csak 8 országban volt kisebb a baleseti ráta, Romániában és Bulgáriában nem érte el a 100-at sem, míg Görögországban a 200-at, Lettországban pedig a 300-at.
Van, ahol eltitkolják a sérülést
A kutatásban kiemelik az úgynevezett aluljelentés problémáját is, amikor a munkáltatók igyekeznek eltitkolni a nem súlyos munkabaleseteket, hogy elkerüljék a hatósági ellenőrzéseket és adott esetben a bírságok megfizetését. A pontos képet jelentősen torzítja, hogy a statisztika nem minden munkabalesetre lát rá, mert sok az aluljelentés.
Megnézték, hogy milyen költséggel járnak a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések a gazdaság különböző szereplői (vállalatok, háztartások, állam) számára.
Összegét tekintve a legnagyobb költség a vállalati szférában csapódik le. Korrigálva az aluljelentéssel, a vállalati szféra által megtermelt bruttó hazai érték (GDP) közel 232,5 milliárd forinttal lett volna magasabb 2022-ben, ha nem történtek volna munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések, amely kiesés kiegészül a baleset utáni kivizsgálás és helyreállítás milliárdos költségével is – olvasható az elemzésben.
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, illetve az azt követő helyreállítás további 12,5 milliárd forint költséget okozott a vállalatoknak, míg a bírságok 165 millió forintot tettek ki.
2022-ben 355 milliárdba kerültek a balesetek
A nem halálos munkabalesetek esetében a háztartásoknak a 100 százalékos táppénz miatt nem kellett közvetlenül jövedelemcsökkenéssel szembesülniük. Ugyanakkor a munkabalesethez kapcsolódóan merülhettek fel olyan költségek, mint például utazási költség, gyógyszerek beszerzése, magánorvosi ellátás, amelyek jelentősen megterhelték a családi kasszát.
Állami oldalon egyrészt megjelent bevételkiesésként az alacsonyabb adóbevétel, ami a Makronóm Intézet becslése szerin megközelíthette a 77,3 milliárd forintot.
Kiadási oldalon ezzel szemben a munkabalesetekhez, foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó táppénzkiadás 13,3 milliárd forintos tételt jelenthetett, míg a sérültek, betegek ellátása az egészségügyi kasszát terhelte meg 19,3 milliárd forinttal.
Vagyis a nem halálos, nem súlyos munkabalesetek költségei 2022-ben elérhették a 355 milliárd forintot.
A halálos, illetve súlyos munkahelyi baleseteknek a költsége számszerűen elmarad a nem halálos munkabalesetekhez és foglalkozási megbetegedésekhez képest.
Vállalati oldalon a kieső munkaerő, valamint az új munkaerő felvételének költsége elérhette a 3 milliárd forintot, a háztartások esetében a jövedelemkiesés 270 millió forintot tehetett ki, míg az államháztartás esetében az adóbevétel-csökkenés 920 millió forint lehetett, amit az egészségügyi kiadások és a rokkantsági ellátás 72 millió forintos költsége növelt.
A munkabalesetben elhunytak 46,2 éves átlagéletkorával és a 65 éves nyugdíjkorhatárig történő munkavégzéssel számolva a háztartások oldalán megjelenő teljes költség megközelítheti a 10,4 milliárd forintot, míg az államháztartás szintjén a 13,8 milliárd forintot.
A halálos és súlyos munkabalesetek teljes társadalmi költsége így elérhette a 27,1 milliárd forintot 2022-ben.