Éves szinten 360-370 milliárd forint lesz a bankrendszer idei extra adóterhe − mondta a Napi Gazdaság és a napi.hu konferenciáján Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Ez azt jelenti, hogy a bankszektor saját tőkéjének több mint 10 százalékát veszti el, nincs olyan szektor a világban, amely hosszú távon elviselne ilyen szintű elvonást. Ezzel adott esetben, kényszer alatt együtt lehet élni, ezt lehet megszokásnak nevezni, de azt gondolom, hogy egy normális működésnek semmiképp − szállt vitába a pénzintézeti vezető Kisgergely Kornélnak, az NGM helyettes államtitkárának azon véleményével, hogy a bankok oldaláról ma nincs igazából nyomás a változtatásra, a status quót megszokták és elviselik, és a különadók fix költségként jelentkeznek a bankok üzleti tervében.
A tőkehelyzet romlása annak fényében érdekes, hogy a bankok hitelezési lehetőségeit ez határolja be. Simák Pál, az MKB Bank vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy ebben a helyzetben a veszteséges bankszektor kapcsán a külföldi banktulajdonosok a veszteségeket kénytelenek pótolni. Egymillió forintnyi veszteség körülbelül tízmillió forintnyi hitelezési lehetőséget von el a bankrendszertől, ami bezárja az ördögi kört, hiszen így nehéz a növekedési elvárást teljesíteni. Ráadásul − tette hozzá Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója − nemcsak az adóteher, hanem az újabb és újabb rendelkezések adminisztrációs terhe is megakadályozza a pénzintézeteket abban, hogy az alaptevekenységekre alapozva növeljék az üzleti aktivitást. Ezekben a napokban az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének megteremtése, az interchange-díj átalakítása mellett napirenden van a polgári törvénykönyv szabályainak átvezetése, és a napokon belül elfogadásra kerülő hitelintézeti törvénymódosítás is komoly kapacitásokat köt le a bankoknál.
A fenti hatások ellenére sem lehet bizonyosan megmondani, hogy elindul-e a bankkonszolidáció Magyarországon −mondta Bencsik, arra figyelmeztetve, hogy a válság után − noha természetesnek tűnt volna − nemcsak hazánkban, de a magyarországinál fragmentáltabb banki piaccal rendelkező országokban sem indult meg a konszolidáció. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor a devizahitelesek helyzetének rendezését szolgáló megoldások − amennyiben azok a bankszektorra újabb komoly veszteségeket rónak − olyan katalizátort jelenthetnek, amelyek gyors konszolidációs folyamatot indíthatnak be. A szakember jelezte: az OTP természetesen nem fog kivonulni a magyar piacról, sőt ha erre lehetőség adódik, akvizicióval növekedni is akarnak. Más helyzetben van az MKB, amelynek tulajdonosa, a Bayerische Landesbank 2016-ig köteles eladni magyar leányát. Simák Pál szerint a fenti időpont miatt még nincs időkényszer, az értékesítéshez vezető út bizonytalan − ezt jelezték az elmúlt hetek egymásnak ellentmondó hírei is. Az ugyanakkor komoly kérdés − jelezte az MKB Bank elnök-vezérigazgatója −, hogy a fent taglalt bizonytalanságok okán milyen módon lehet ma árazni egy hazai hitelintézetet. Amíg nem lesz kiszámítható a jövő működése a bankok szempontjából, addig nehéz árra vonatkozó becslést adni, emiatt a konszolidációban rejlő költségszinergiák kihasználása is halasztódik − vélekedett a bankvezető.
2012 | 2013 | |
Banki különadó | 126 | 126 |
Társasági adó | 16 | 24 |
Hitelintézeti járulék | 10 | 12 |
Vissza nem igényelhető áfa | 64 | 62 |
Egyéb adók | 37 | 93 |
Bérjárulékok | 67 | 67 |
Pénzügyi tranzakciós illeték | - | 221 |
Összesen | 320 | 605 |
Forrás: Forrás: PSZÁF, NGM, szakértői becslés |
Szerző: Nagy László Nándor