Érdekes kettősség figyelhető meg a kockázati tőke piacán Magyarországon: miközben a hitellehetőségek szűkülése egyértelműen felértékeli az alternatív forrásszerzési lehetőségeket - így a kockázati tőkét is -, addig a régiós befektetések nem igazán indultak el. A Deloitte legfrissebb, idén ősszel közzétett elemzése szerint a kockázatitőke-befektetők körében ismét megnövekedett a bizonytalanság. A tanácsadó cégnek válaszoló, Közép-Európa legnagyobb országainak legjelentősebb intézményi magántőke- és kockázatitőke-alapjait vezető szakemberek 59 százaléka a gazdasági kilátások további romlására számít, míg a többiek is a gazdasági környezet stagnálására voksoltak.

A bizonytalanság ellenére persze van remény - ha másért nem, a tőkealapok számára továbbra is forrásbőség van, s így aktívan keresik a kiemelkedő növekedést és stabil nyereséget elérő vállalatokat, a befektetési és felvásárlási lehetőségeket. A Deloitte által megkérdezett alapkezelők 35 százaléka vélekedett úgy, hogy a következő hat hónapban várhatóan több befektetést eszközölnek, mint amennyit megszüntetnek, s ötödük abban is bízik, hogy a jövő év tavaszáig javulnak befektetéseik megtérülési mutatói.

A kockázati tőke olyankor lép színre, amikor a tartós megtérülés biztosított - mondta Zsembery Levente, a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója egy közelmúltbeli rendezvényen. Bár az utóbbi időkig Magyarország a kockázatitőke-befektetések terén jól állt, versenyképességünk megítélése nem elég jó. Míg az EU átlagában a GDP két százaléka irányul az innovációba, addig hazánkban 1,2 százalékon áll a mutató. Ez az elmaradás azért is rendkívül érzékeny pont, mert a kockázati tőke nagyon szereti az innovatív vállalkozásokat, hiszen a jól fejleszthető, piacképes ötlet könnyen biztosítja a befektetők által elvárt magas hozamot.

Az Innoportal.hu idézi Horgos Lénárdot, az M27 Absolvo cégvezetőjét, aki szerint a bankok nem szeretnek egymaguk innovációt finanszírozni, ugyanis az ebben rejlő kockázatok magasak. A hazai helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a kis- és közepes méretű magyarországi vállalkozások nem érik el a komolyabb tőkealapok érzékenységi szintjét - a befektetett tőkeminimum túl sok a magyar cégek számára. A klasszikus venture capital alapok egy-két millió eurótól kezdenek beszállni, később a nagyobb alapok tíz-húsz millió eurót is hajlandók áldozni a közös siker reményében.

E szempontból ugyanakkor épp az innovatív vállalkozások előtt nyílhat meg a korábbiaknál komolyabb esély, hiszen a magántőke-befektetői piac lényegében életciklusokhoz igazodva épül ki. Kezdetben az üzleti angyalok jönnek szóba, akik jellemzően néhány tíz millió forinttal szállnak be egy induló vállalkozás támogatásába. Itt ugyanakkor van elmaradásunk: bár működik hazánkban üzletiangyal-klub, ám a forrást váró és a befektetést kereső partnerek jellemzően ad hoc és nem szervezett keretek között találnak egymásra. Horgos szerint a kockázati tőke akár már az ötlet fázisában is bekapcsolódhat az innovációs-üzleti folyamatba, de ilyen megoldásokra eddig lényegében csak a szoftverfejlesztésben van példa. Más esetekben az innovációs folyamat túl lassú - nemegyszer akár hat-nyolc évbe is beletelik, mire egy termék igazán piacra dobható lesz. Így a start-up vállalkozások induláskor komoly problémával néznek szembe.

Komoly reményt jelent az induló és a klasszikus kockázati tőke közötti terület finanszírozásában az Európai Bizottság által 2007 óta működtetett Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises)-tőkeprogram. Ezt a konstrukciót dedikáltan a kkv-k számára hozták létre. Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának közép-európai ügyvezető partnere szerint a Jeremie rendkívül hasznos kezdeményezés, hiszen az adófizetői pénzek jól szabályozott és klasszikus magántőkével párosított befektetése révén olyan vállalati szegmensnek tudnak finanszírozási lehetőséget találni, amelyek más forrásból aligha számíthatnának befektetőkre.

Magyarországon az első program igen jó eredményekkel működik, s bár még sok befektetésre váró pénz van a rendszerben, de az alapok működése eddig a várakozásokon felül szakmainak minősíthető. A Start Garancia Zrt. közelmúltbeli felmérése szerint az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében 2009 végén létrejött nyolc befektetési alap 6,9 milliárd forint értékben fektetett tőkét 36 magyarországi kkv-ba 2011 végéig - ez a programban rendelkezésre álló, 2013 végéig kihelyezendő 36 milliárd forint tőkének csaknem az ötöde. A közismert nevén Jeremie I.-nek nevezett program feltételei szerint az alapok kizárólag olyan hazai kkv-kba fektethetnek, amelyek alapítása öt évnél nem régebbi és amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 1,5 milliárd forintot. Elvárás, hogy a portfólióban az innovatív és/vagy kezdeti fázisú befektetések együttes aránya legalább 30 százalék legyen. Itt is érvényesek az uniós korlátok, azaz a források mindössze kilenc százaléka fektethető be a közép-magyarországi régióban. Az összegzés szerint 2011 végéig egy alapra átlagosan 4,5 befektetés jutott, a legtöbb, összesen hat befektetést az OTP Kockázati Tőkealapot kezelő PortfoLion Zrt. valósította meg.

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a Jeremie kockázatitőke-befektetések valóban az innováción alapuló cégek lehetőségeit bővítik: az alapok érdeklődési körében döntően a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív, technológia-központú vállalkozások iránt van a legnagyobb befektetői érdeklődés - állapította meg Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója. Aligha meglepő, hogy az információtechnológia/szoftverfejlesztés területén tíz, a szolgáltatások területén kilenc befektetés valósult meg 2011 végéig. A befektetések átlagos értékét vizsgálva ugyanakkor egyértelmű, hogy az alapkezelők valóban "alálőnek" a klasszikus kockázatitőke-befektetések összegének: a legnagyobb befektetés is alig haladta meg az 1,5 millió eurót (450 millió forintos tőkeapport volt), de a 36 befektetésből mindössze öt volt 200 és 300 millió forint közötti kategóriában. A Start nyilvános cégadatokon alapuló kimutatásai szerint az átlagos befektetési érték 190 millió forint volt.

Indul a Jeremie II.

Október 29-én megjelent a Jeremie II. pályázatának eredményhirdetése - s mint az első, ez sem múlt el felzúdulás nélkül. Harminchárom pályázatból tíz nyert: hat kockázatitőke-alapkezelő egy-egy mandátumot vitt el, ám Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója, egyúttal a Széchenyi Kereskedelmi Bank tulajdonosa, illetve Deák Klára, a pénzintézet alelnöke cégeikkel - a Kairos és a Prosperitás alapkezelőkkel - külön-külön két-két pályázatukkal a győztesek közé kerültek.

Győztes alapkezelők

Magvető pályázat
- egyenként 1,5 milliárd forintos forrást lehetett elnyerni
- Core Venture Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- Első Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- Prosperitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Növekedési Alap I.
- hárommilliárd forintos uniós társfinanszírozás
- New York Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- X-Tech Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- Venturio Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Növekedési Alap II.
- 4,5 milliárdos társfinanszírozás
- Bonitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- Kairos Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
- Prosperitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

A rendelkezésre álló adatok szerint a Jeremie-alapok tényleg csak finanszírozási partnerek akarnak lenni az ígéretes vállalkozásokban: az érintett céltársaságokban a befektetések több mint felénél csak kisebbségi részesedést szereztek a vállalkozások - bár ennek magyarázata lehet az is, hogy a tőkebefektetés több lépcsőben valósul meg, s így a befektetők a későbbiekben szereznek magasabb, akár többségi részesedést is.

Jeremie-befektetések ágazatonként (darab, 2011 végéig)
Biotechnológia4
Energia1
Gyártás3
It/szoftver10
Kereskedelem5
Szolgáltatás9
Vagyonkezelés2
Egyéb k+f2
Forrás: Opten