Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának adatai szerint 2002 és 2023 között 18019 kegyelmi döntés született, ennek töredéke, 2,29 százaléka volt pozitív. Az Economxnak nyilatkozó egyik szakjogász szerint, a kegyelmi eljárás a kérelemben foglaltaktól függően akár egy évig is elhúzódhat, míg a másik szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy igazságügyi miniszteri ellenjegyzés nélkül az államfői döntés érvénytelen.
Törvényi szabályozás
A kegyelmi kérelem benyújtásának szabályait a 2013. évi CCXL. törvény tartalmazza – mondta el az Economxnak a szakjogász. Katona Csaba szerint ilyen kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.
A kegyelmi kérelem tartalmára vonatkozóan nincs kötelező előírás, így minta sincs rá. Értelemszerűen tartalmaznia kell a kérelmező személyes adatait, értesítési címét és a sérelmezett döntést. A kérelem indoklása körében elő kell adni minden releváns tényt, körülményt.
Ez lehet a kérelmező egészségi állapota, személyi körülményei (például: dicséreteinek száma, életútja, végzettsége, kitűnései, a közösség érdekében végzett tevékenységei), maga a cselekmény jellege (például: gondatlan közúti baleset) stb.
A kegyelmi eljárás útja
A kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. A bíróság az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el, fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét szerezheti be, vagy az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.
A fentiek után a bíróság továbbítja a kegyelmi kérelmet az igazságügyért felelős miniszterhez. Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi problémákra hivatkoznak, akkor a miniszter elrendelheti a kérelmező szakértői vizsgálatát is.
Tehát a kegyelmi eljárás során az elsőfokú döntést hozó bíróság begyűjti a szükséges információkat, majd továbbítja a kérelmet az igazságügyi miniszternek, aki szintén jogosult a kérelem alapjául szolgáló tényeket ellenőrizni, illetve további adatokat beszerezni.
Ezek után felterjeszti a kérelmet a köztársasági elnöknek, aki dönt – hangsúlyozta az Economxnak Katona Csaba.
Magasan Novák Katalin adja a legtöbb kegyelmi döntést
Az államfő háromféle kegyelmet adhat. Ilyen az eljárási- és a végrehajtási kegyelem, valamint az úgynevezett mentesítés. Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának adatai szerint 2002 és 2023 között így alakultak a kegyelmi döntések.
Összes kegyelmi döntés 18019
Elutasítás 17606
Kegyelemben részesült 413
Kegyelemben részesültek aránya az összes döntéshez viszonyítva 2,29 százalék
Tavaly ez az arány Novák Katalinnál 8.97 százalék volt, vagyis, minden pikírtség nélkül, ő eddig a „legjobb szívű” elnök.
Gazdasági büntetőeljáráshoz kapcsolódik a leghíresebb ellentét
Fentebb szó volt róla, hogy a kérelmet az igazságügyi miniszter terjeszti fel, ám ellenjegyzése szükséges. Györei Péter az Economxnak elmondta: ha a miniszter nem jegyzi ellen az államfő kegyelmi döntését, akkor az nem érvényes, kis túlzással, mintha meg sem történt volna.
Tehát a magyar jog alapján két embernek van döntési jogköre – mutatott rá a szakjogász.
Mi történik akkor, ha az igazságügyi miniszter nem jegyez ellen? Ez nagyon ritka, a legelső egyben a leghíresebb eset is volt. Az Agrobank-ügy a kilencvenes évek egyik legnagyobb gazdasági bűnügye volt, ahol a vezérigazgatót, Kunos Pétert 1998-ban gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélték.
1998-ban Göncz Árpád akkori államfő végrehajtási kegyelmet adott neki, amelyet azonban Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen, mert meglátása szerint igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztotta alá Kunos rossz egészségi állapotát.
A háromféle kegyelem
Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyészségnél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. Ha a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását a kegyelmi eljárás lefolytatásához be kell szerezni.
Végrehajtási kegyelmi kérelem, az ítélet jogerőre emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be.
Egyéb intézkedés (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) elengedése vagy mérséklése iránt, valamint a büntetőeljárás felülvizsgálatára kegyelmi kérelem nem nyújtható be.
A még végre nem hajtott büntetés és intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.