Nem csupán az Astra−Focus−Golf háromszögben szabad gondolkodni, ha cégautót választunk. A vállalatok többségénél ugyan vannak preferált márkák, sok esetben azonban inkább csak az értékhatárhoz, semmint az autó konkrét típusához kapcsolódnak szabályok. Ráadásul még ha van is preferált márka, annak palettáján is lehet találni olyan modellt, amely gyakran jobban kielégíti a felhasználó igényeit, ráadásul nem jön szembe minden sarkon belőle.

Kompaktok: az egyterűtől a hibridig
Már a kompaktoknál megszokott 4−7 millió forintos ársávban is számtalan izgalmas opció közül választhatunk. Cégautós körökben (még) nem igazán eresztett gyökeret a Dacia, de könnyen lehet, hogy ez nem marad így sokáig. A Duster például már négymillió forint alatt elvihető dízelmotorral, olcsón fenntartható, az összkerekes kivitel pedig terepgumikkal szegről-végről egy Lada Niva kiváltására is alkalmas. A presztízse persze jelenleg még a Magyarországon kapható összes többi autómárkának nagyobb, céges autó esetében azonban nem feltétlenül ez a legfontosabb szempont. A Duster iránti keresletet jelzi, hogy jelenleg azon kevés nem friss típusok egyike, amire több hónapos várólista van hazánkban is.

Emelt hasmagasságú modellt választani amúgy is kezd bevett gyakorlatnak számítani a kategóriában. A dél-koreaiak sikerduóját, a Kia Sportage-t és a Hyundai ix35-öt is ötmillió forinttól megkaphatjuk, vagyis alig kerül többe a harmadik generációs Ford Focus alapáránál. Ez nemcsak azoknak praktikus, akik télen is szeretnének feljutni a meredek emelkedőn, de azoknak is, akik egy tágas utasterű családi autót keresnek. Igaz, utóbbiaknak nem feltétlenül van szüksége egy SUV kvalitásaira, sokuknak tökéletesen elég egy jól használható egyterű. Ezek között jelenleg az Opel Meriva a legegyedibb, köszönhetően egymással szemben nyíló ajtajainak. Az ezen felül is rengeteg praktikus aprósággal bíró Opelt igénylők kívánságát ráadásul egyetlen jóérzésű felettes sem fogja megfúrni, hiszen náluk ebből is látszik, hogy a család az első. Ennél egy számmal nagyobb a Ford C-Max, amely szintén alig pár hónapja kapható Magyarországon. A második generációs kompakt egyterű érdekessége, hogy immár hétüléses változat is kapható belőle. A kettőt igen könnyű megkülönböztetni egymástól: a hétszemélyes kivitel hátul ugyanis nem zsanéros, hanem praktikus tolóajtókat kapott.

Méretéből fakadóan a középkategóriába tartozik, prémium márkajelzésével azonban némiképp kilóg az eddig említettek sorából a Lexus CT200h. A legújabb Lexus különlegessége nem elsősorban megjelenésében keresendő, hanem abban, hogy ez az első hibrid a prémium kompakt kategóriában. Nyolcmillió forintos alapára összességében nem is nevezhető magasnak, persze aki hibridet szeretne cégautónak, az ennél olcsóbban is talál. Házon belül kapásból ott a Prius vagy annál is olcsóbban − 6,44 millió forintért − az ugyanazzal a hajtáslánccal szerelt Auris HSD. Utóbbi persze már csak a lemezek alatt különleges.


Középkategória: mindent tudnak
Bármennyire is meglepő, a középkategóriában sokkal kevesebb az egyedi cégautós lehetőség, mint egy számmal lejjebb vagy éppen feljebb. Ennek okát csak találgatni lehet, de aligha járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, a magas szintű személyre szabási lehetőségek és a méretnövekedéssel együtt járó univerzalitás komoly szerepet játszhat ebben. Opciók persze ettől még vannak: a relatíve olcsó és abszolút értelemben nagy Chevrolet Orlando alapára például alig haladja meg az ötmillió forintot, mégis belefér hét személy. Hasonló kvalitásokkal, ám jobb anyaghasználattal, lényegesen élvezetesebb vezethetőséggel és persze az ezekkel együtt járó magasabb árral operál a Ford Galaxy, illetve testvérmodellje, az S-Max. A korábban az Év Autója címet is elnyert buszlimuzin kimondottan tágas és kényelmes, ráadásul fizikai méretei okán garantáltan könnyű lesz megtalálni a cég parkolójában.

Titkos tippek azért a klasszikus középkategóriás modellek között is vannak. Az egyik ilyen a BMW 320ed, amely csak első ránézésre tűnik egy átlagos bajor középkategóriásnak. A németek ugyanis minden tudásukat bevetették annak érdekében, hogy a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátást − ezzel szoros összefüggésben fogyasztást − sikerüljön elérni a kétliteres dízelmotorral. A végeredmény egy olyan középkategóriás lett, ami a gyári mérések szerint 4,1 liter gázolajat éget el száz kilométeren, miközben, ha kell, közel 230 km/órával is képes haladni. A környezettudatosságnál és a sportosságnál aligha kell több egy vezetői cégautóba.

Nem lehet szó nélkül elmenni egy teljesen új kombi mellett sem. A Volvo V60 nem bír közvetlen előddel, az S60 puttonyos változata pedig nem is elsősorban praktikus kíván lenni, sokkal inkább egyfajta lifestyle-kombi. Ebben a műfajban pedig az első benyomások alapján igen jól is teljesít, így nem lenne meglepő, ha rövid időn belül komoly sikereket érne el a cégautó-eladásokban.



Luxusautók: egyéniség előnyben
A vállalati luxusautók műfaja a kedvezőtlen gazdasági környezet és a vállalati policyk megszorításai miatt nem napjainkban éli virágkorát, amit már csak amiatt is sajnálhatunk, mivel így számos izgalmas modellnek nincs esélye arra, hogy az utcakép része legyen. Kimondottan szép öt méter körüli luxusautókból pedig valóságos dömping van az elmúlt időszakban. A legfrissebbek között van az Audi A7 Sportback, amely nemcsak megjelenésében figyelemre méltó, de technikájában is. Érdemben persze nem marad el tőle a Mercedes-Benz CLS, a stuttgarti konkurens ráadásul már a második generációjánál tart. A négyajtós kupék kimondottan státusszimbólumnak számítanak, igaz, ez 17, illetve bő 20 millió forintos alapárukból kiindulva történetesen jogos is.

Az elegáns négyajtós kupék mellett kissé furcsán hat a BMW nagyautó-különlegessége. Az átlagnál magasabb építésű 5 GT valójában azonban kiváló autó, a mindennapokban is kompromisszumok nélkül használható − ez pedig nem mondható el az Audi és a Mercedes látványosabb modelljeiről. Ezeknél jóval olcsóbb, bár tízmilliós alapárával diszkontvételnek nem nevezhető a Saab 9-5, mégis elgondolkodtató ajánlat. Egyfelől a svéd márka kimondottan jó renoméval bír hazánkban, másfelől pedig nem igazán lehetünk biztosak abban, meddig marad életben a hosszú évek óta komoly gondokkal küzdő Saab. Pedig nagy kár lenne az esztétikus 9-5-ért, amelyből nemrég érkezett meg a kombi változat.

Ha pedig olyan autót kíván választani, amelyről a többség még életében nem hallott és/vagy éves szinten egy számjegyű eladásokat produkál a márka a hazai piacon, akkor vannak itt még lehetőségek. Előbbire például az Infiniti: a Nissan luxusmárkájának palettáján az M35h modell tűnik a legéletrevalóbb választásnak. A szedán ezen kivitelét hibrid hajtáslánccal szerelték, de választható hozzá háromliteres V6-os dízel és persze a sima benzines is. Aki pedig igazi luxusautóra vágyik, de ki szeretne lógni a sorból, az válassza a Citroën C6-ot. Az avantgárd négyajtóst kizárólag a háromliteres dízelmotorral és hidropneumatikus futóművel lehet kapni, a kettő végeredménye pedig egy lágyan ringó luxushajó.

Persze ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a praktikus modellek helyett inkább egy igazi sportautóval járnának a cég költségén. Nem egy olyan cégvezetőről, illetve magas beosztású alkalmazottról hallhattunk már, aki a megadott értékhatáron belül inkább a többiekénél egy kategóriával kisebb autót választott magának, cserébe abból a csúcsmodellt. Mi tagadás, van is benne ráció...