A "túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről" szóló törvényjavaslatot hozott nyilvánosságra pénteken a kormány, a tervezet egyetlen pontja a milliárd forintnál nagyobb reklámbevételű cégek megadóztatása. Információink szerint az adótól az NGM éves szinten alig 6-7 milliárd forintot remél, Rogán Antal fideszes frakcióvezető pedig "maximum 10 milliárdot". Eközben a 2013-as költségvetésben az online pénztárgépek csúszása és más okok miatt az áfában 150 milliárdos, a tranzakciós illetékben 120 milliárd, az e-útdíjban 50 milliárd, a közüzemi adóban 10-15 milliárd forintos kiesés látszik az első négyhavi államháztartási adatok fényében. Mindeme 300 milliárd körüli kockázatokkal áll szemben a 170 milliárdos országvédelmi tartalék, illetve a 70 milliárdos általános tartalék, valamint a zárolások lehetősége.

A reklámadóról a szerdai kormányülésen születhet döntés és pénteken kerülhet a parlament elé − ötlete pedig két nap alatt nőtt ki a semmiből, Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, fenyegetőzés ízű szavai után. Akkor még úgy tűnt, nem biztos, hogy Magyarország kikerülhet az uniós csatlakozás, azaz 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás (edp) alól, noha az idei kiadásokból már zároltak 93 milliárd forintot. (A kormány idénre a GDP 2,7 százalékára rúgó hiányt célzott meg, az Európai Bizottság azonban a tavaszi prognózisában 3 százalékot várt. A fenti zárolás pont a GDP 0,3 százalékára rúg − így papíron elérhetővé válik a hiánycél.) Orbán a múlt heti brüsszeli csúcs alkalmával kijelentette: biztos, ami biztos alapon újabb bevételnövelő intézkedésekre lesz szükség, így vetette fel a különadók, illetve a tranzakciós illeték emelése mellett egy új területet érintő sarc, a reklámadó bevezetésének lehetőségét is.

Időközben azonban szinte bizonyossá vált, hogy Magyarország még a nyáron kikerülhet az unió túlzottdeficit-eljárása alól. A Bruxinfo.hu pénteken közzétett brüsszeli információ szerint az EB ilyen értelmű javaslatot tesz szerdai ülésén, amit a kialakult szokások szerint a döntést meghozó Ecofin, azaz a pénzügyminiszterek tanácsa is várhatóan elfogad majd júniusban. Vagyis a bizottság a 93 milliárd forintos zárolás után tarthatónak tartja az idei és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycélt (a prognózisban 2014-re − változatlan költségvetési politika mellett − 3,3 százalékos hiányt jelzett). A brüsszeli döntés nem teljesen meglepő, hisz papíron impozáns a magyar államháztartás teljesítménye − bár a hiánycél elérését komoly kockázatok övezik −, uniós összehasonlításban a magyar adat jónak számít és az Ecofin figyelme egyre inkább más országok fiskális helyzete felé fordul.

A várható bizottsági döntés fényében indokolatlan a reklámadó: költségvetési szempontból hatása marginális, célzottsága miatt két-három céget sújt leginkább. "A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése előtti utolsó pillanatokban járunk. A magyar kormánytól továbbra is intézkedéseket követel az Európai Unió. Mi nem vagyunk hajlandók megszorításokra" − magyarázta a lépést Rogán. − Ha mindazokat az intézkedéseket, amelyekről a kormány már korábban döntött, kiegészítjük ezzel a hozzájárulással, akkor Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás." A szakminisztérium a reklámadóról is tájékoztatni fogja a brüsszeli bizottságot − közölte a frakcióvezető, hozzáfűzve: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor pénteki egyeztetésén a reklámadón kívül más adóintézkedés nem merült fel. A várható edp-döntés szabad kezet ad a kormánynak a választásokig hátralévő egy év költségvetési politikájának alakításához, hisz az egyetlen külső fék megszűnt. Varga Mihály ugyan többször kijelentette, hogy nem készít a kormány választási költségvetést, ám a szavazatvásárlások irányába mutat a rezsicsökkentés erőltetése, a pedagógusok januárra ígért béremelése, az egészségügyi béremelések, sőt a Fidesz agytrösztjeként működő Századvég Gazdaságkutatónál már a 13. havi nyugdíj visszaállításának lehetősége is felmerült.