Az elmúlt öt esztendőben nem fordult elő olyan, hogy az általános forgalmi adó (áfa) előirányzata kisebb lett az előző évre prognosztizált adatánál. Ugyanakkor az Economx megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt közölte,

az általános forgalmi adóból származó bevételek jövőre meghaladhatják az idei évre jelenleg várható mértéket.

Kapcsolódó

A tárca szerint erre utal a keresetek tartós emelkedése és a visszatérő, bővülő fogyasztás is, amelyek a gazdaság növekedését is magukban hordozzák. A forgalmi adóbevételek előirányzata tehát összhangban van a költségvetés makrogazdasági várakozásaival is – válaszolta megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium.

Az áfából

  • 2020-ban 4 969,7 milliárd forint volt az előirányzat (évvégén 4669 milliárd forint folyt be, a tervezett 93,9 százaléka);
  • 2021-ben 5035,5 milliárd forint volt az előirányzat (5397,2 milliárd lett a tényleges bevétel, 107,2 százalékkal);
  • 2022-ben 5487,1 milliárddal számoltak előzetesen (6860,3 milliárd lett az áfabevétel, ami az előirányzat 125 százaléka);
  • 2023-ban 7985,9 milliárd forintot terveztek (aminek csak a 87,4 százaléka, 6981,9 milliárd forint realizálódott);
  • 2024-ben ismét magasabb lett az előző évnél az előirányzat, 8574 milliárd forintot szabtak meg (szeptemberig 5433,2 milliárd forintos volt a teljesítés, ami 63,4 százalékos szintet jelent);
  • 2025-ben 8277,2 milliárd forint az áfabevétel előirányzata, ami kisebb összeg, mint amit 2024-től vártak előzetesen. 
A kormányzat természetesen nem számol a fogyasztás vagy a kiskereskedelmi forgalom visszaesésével, hiszen a tervezet 3,2 százalékos inflációval és a fogyasztás volumenének 3,9 százalékos bővülésével számol

– válaszolta az Economx felvetésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve:

ez alapján az áfabevételeknek nagyjából 7,2 százalékkal kell növekedniük. 

A makrogazdasági elemző szerint az eltérés oka az lehet, hogy a tényszám, amihez képest a 2025-ös növekedést számítani kell, elmarad a várakozástól:

az idei költségvetés 2023. tavaszi tervezésekor 2023-ra és 2024-re jelentősebb növekedést vártak.

Mivel azonban a 2023-as adóbevételek a vártnál mintegy ezermilliárd forinttal alacsonyabban alakultak, így ez kihatott a 2024-es adatra is, itt is van tehát egy elmaradás a tervezettől.

A jövő évi költségvetési törvény tehát nem az eredeti 2024-es tervvel számol, hanem azzal, ami most várható a 2024-es év egészére

– fogalmazott. 

Arra is kitért, hogy 2024. első 9 hónapjában az áfabevételek 7,3 százalékos növekedést mutattak éves alapon, így figyelembe véve az első 9 hónap 3,6 százalékos inflációját és a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékos növekedését, itt a makrogazdasági folyamatok által indokolthoz képest nincs elmaradás.

Azzal együtt, hogy a teljes fogyasztás a kiskereskedelmi forgalomnál jobban nőtt, részben a szolgáltatások iránti keresletnövekedés, részben a külföldi webáruházak térnyerése miatt. Hozzátette, hogy az idei évre a kormányzat 6 százalékos inflációt várt (ennek megfelelően történt az év eleji nyugdíjemelés is), ám ezzel szemben a pénzromlás ennél kisebb lesz, 3,7-3,8 százalék, így ez okozhat némi elmaradást. A Gránit Alapkezelő munkatársa itt megemlítette azt is, hogy a bevételeken belül a növekedés jelentős részben a visszautalások csökkenéséből ered, a befizetés bőven lehetne még erősebb a mostaninál.

A fő probléma azonban 2023-ban volt. Itt az élet megcáfolta azt a korábbi vélekedést, hogy a magas infláció jó a költségvetésnek – nem volt jó, a fogyasztás mérséklődött, ez pedig elmaradást okozott az áfabevételekben, amelyek alakulása egyébként a kiskereskedelmi forgalom által indokoltnál is gyengébb volt a visszautalások alakulása miatt

– fogalmazott.

A Költségvetési Tanács véleményéből azt is megtudtuk, hogy mivel az általános forgalmi adó 2025-ös előirányzata 8277,2 milliárd forint, ez 8,1 százalékkal (összegében 617,4 milliárd forinttal) több a 2024-es várhatónál, hozzátéve, kockázatot jelent, ha a 2024-es bázis évi teljesítés és a makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak.

Ugyanakkor, ha a jövő évi előirányzat 617,4 milliárddal több, mint az idei várható áfabevétel, akkor idén 7659,8 milliárd forint várható, és mivel az idei prognózis 8574 milliárd forint volt, akkor arra számíthatunk, hogy

az államháztartáson 914,2 milliárd forintos lyukat fog ütni az elmaradt áfabevétel. 

Egy ezermilliárdos kiesés mindenképpen meglátszódik a költségvetésen

– reagált erre Regős Gábor.

A makrogazdasági elemző szerint persze ilyenkor látni kell azt is, hogy más bevételi sorokon lehet túlteljesülés. Idén például a bérek emelkedése meghaladta a vártat, ami az SZJA-bevételekre és a járulékokra gyakorol kedvező hatást. Ugyanakkor most kiemelt fontosságú a hiánycél tartása – fogalmazott.

Míg korábban a piac ezt kevésbé vette szigorúan, például a koronavírus vagy az energiaárak elszabadulása esetén, most már ez elengedhetetlen. Ilyenkor kerül sor különböző intézkedésekre: először a tartalék felhasználására, utána halasztódhatnak beruházások, kerülhetnek emelésre/kivetésre pótlólagos adók, idén például a tranzakciós illeték emelése, míg korábban az extraprofit-adók, vagy további visszavágásokra kerülhet sor kiadási oldalon, jellemzően a minisztériumoknál és háttérintézményeknél - magyarázta a közgazdász.