Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság honlapján pénteken közzétett határozat.

Az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott „kastélytörvényt" Novák Katalin köztársasági elnök küldte az Ab-hoz előzetes normakontrollra.

A döntést Lázár János „gyávaságnak és régi kommunista reflexeknek” minősítette, majd január elején arról írt a Facebookon, hogy 

meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni. Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt

A törvény a nemzeti vagyon körébe tartozó egyes vagyonelemek ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adására vonatkozóan határoz meg speciális, más törvényektől, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvénytől eltérő szabályokat.

Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény garanciális rendelkezései miatt a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra, annak hasznosítására vonatkozó szabályozás megalkotása során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire.

A nemzeti vagyon átruházása körében az alaptörvény nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is, azért, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve. E követelmény figyelembevétele alól törvény tehet ugyan kivételt, de ilyen esetben is igazolni kell, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgál-e.

Az Országgyűlésnek a nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való rendelkezés során egyértelművé kell tennie: tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, s ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére.

Továbbá meg kell határoznia azt is, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a jogalanyokat, a jogviszony megszűnését követően pedig mi a nemzeti vagyon sorsa. Emellett szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek.

Mindezek miatt az Ab a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenessé nyilvánította a törvény több pontját, így az nem hirdethető ki, az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia azt.