Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény óta tilos hadiipari, kozmetikai cikkeket állatokon tesztelni, az Unióban 2004 óta, 2009 óta pedig már a késztermékek összetevőit is tilos tesztelni. Ez alól 2013-ig felmentést kaptak a hosszú távú toxikológiai kockázattal járó termékek, azóta azonban teljes a tilalom. Elvileg, mert mégis akadnak, akik ezt megkerülik.
Szavaztak Svájcban
Az állatkísérletek ellenzői szerint túlnyomórészt a hadiipar és a kozmetikai ipar profitál a kísérletekből, a gyógyszeripar alig-alig. De Svájcban a közelmúltban népszavazás volt (tudjuk, az alpesi országban mindenről népszavaznak), ott az emberek nyolcvan százaléka támogatta a kísérleteket.
Jog, erkölcs, etika
Dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász szerint alapkérdés, hogy be kell-e avatkoznia a jognak minden élethelyzetben, vagy akad olyan terület, amit inkább az erkölcsi-etikai értékítéletre célszerűbb bízni? A jog mellett szól, hogy mögötte áll az állami kényszerítő hatalom, de rendelkezései a gyakorlatban sokszor féloldalasan, vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Az erkölcsi-etikai értékek megkérdőjelezhetetlenek, ám sokszor a gazdasági érdek elnyomja azokat.
Mi a helyzet akkor, ha egy nemzeti állam, államszövetség vagy unió kategórikusan betiltja például a kozmetikai célú állatkísérleteket, az élő állatok harcászati célú felhasználását vagy a vadállatok cirkuszban szerepeltetését?
Képmutató módon legtöbbször az, hogy aki hirdeti a tevékenység megszüntetését, mégis kiszervezi az egészet más országokba, mert a mögöttes eredményekre szüksége van.
Élő sertések a harctéri szimulációkban
Pár éve nagy port kavart a hír, hogy a Magyar Honvédség élő sertéseket használt harctéri szimulációk során. Tiltakozásuk hatására az Állatmentő Szolgálat Alapítvány tagjait pedig meg is hívták a minisztériumba, ahol szakértők magyarázták el, a harctéri sebesülések előidézése és ellátása során jóval nagyobb hatást gyakorol a szimulációban résztvevő katonákra egy élő, lélegző, szenvedni képes élőlény, mint bármely élethű, de művi bábu.
Amikor az állatvédők rámutattak arra, hogy az uniós tagállamok több mint felében tiltott az ilyen harctéri szimuláció, a szakemberek elmondták, hogy azért, mert a tiltó tagállamok kiszervezik az ilyen gyakorlatokat olyan NATO-tag partnerekhez, ahol nem tiltott.
Vadállatok a cirkuszban
Ugyanez a helyzet a vadállatok cirkuszokban történő szerepeltetésének betiltásával. A kategorikus tiltás egyrészt nem oldja meg a jelenleg cirkuszipart kiszolgáló és még jónéhány évig ellátandó állatok problémáját, másfelől a tiltó tagállamokból megint a még ilyen tevékenységet toleráló tagállamokba áramlanak a fölöslegessé vált állatok.
Elegendő menedékhely és rezervátum nélkül, ahol ugyanúgy cirkuszokban, csak más felségjel alatt szolgálnak tovább - akár életük végéig.
Sok esetben tehát nemcsak az intézményesített állatkínzást célszerű betiltani, hanem azt a terméket (legyen ez egy gyógyszer, arckrém vagy cirkuszi produkció) aminek érdekében kifejtik azt.
A legnagyobb dilemma: gyógyszerek és gyógykezelések
Állatkísérleteken alapuló arckrémek híján még nyilvánvalóan elboldogulunk a világban, de mi a helyzet a gyógyszerekkel, a gyógykezelésekkel, amelyek emberek életét könnyíthetik meg? Mi a fontosabb? Eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek kifejlesztése, már meglevő gyógyszerek korszerűbbé tétele bármi áron? – tette fel a fontos kérdéseket dr. Kajó Cecília.
A másik kérdéskör, amelyre nyilván a tudomány emberei adhatják meg a választ, hogy mennyire hatásos és sikeres és mennyire modellezhető egy tengerimalacon, nyúlon vagy kutyán végzett kísérlet eredménye az emberi szervezet vonatkozásában?
Állatkísérlet alatt Magyarországon egyébként az állatvédelmi törvény szerinti állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való – akár ismert, akár ismeretlen kimenetelű, akár invazív, akár nem invazív – felhasználását értjük.
Ez az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű, vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását.
Dr. Kajó Cecília hangsúlyozta: az orvosi felhasználás során a saját etikai-erkölcsi álláspontját magának kell kialakítania mindenkinek, arra sem jogrendszer, sem központi hatalom nem hivatott döntést hozni.
Álláspontot kialakítani pedig saját személyes élettörténet nélkül a legnehezebb: amint valakinek a családtagját, szeretetteit kell olyan gyógyszerrel, kezeléssel ellátni, amely állatok szenvedésén alapszik, a képlet rémisztően egyszerű lesz.
Ha másképp nem megy, az állatok pusztulása árán ki kell fejleszteni az adott gyógyhatású készítményt vagy kezelést.
Az állatkísérleteket élből elutasítók talán nem tudják, de például takarmányhasznosulást figyelnek meg eltérő állatcsoportoknál, hogy például melyik hogyan hasznosítja a különböző energiatartamú tápokat, vagy például étrend kiegészítők mennyiben befolyásolják az egészséges bőrt, szőrt, karmokat, csontnövekedést stb.
Vagyis „az” állatkísérlet nem minden formája véres, fájdalmas vagy jár az állat pusztulásával, a zéró tolerancia tehát általánosságban értelmetlen, hiszen mi magunk is nyilván szívesebben vásárolunk például olyan eleségeket, tápokat, melyek megbízhatóan hozzájárulnak otthon tartott házi kedvenceink minőségi életéhez.