A tavaszias időjárás miatt a pollenterhelés fokozatosan erősödik – ez derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) napi pollenjenetéséből. A mogyoró, az éger, valamint a ciprus és tiszafafélék pollen koncentrációja országosan közepes, néhol pedig már a magas szintet is eléri.

Helyenként már regisztráltak a kőris és a nyár virágporából is néhány szemet. A hatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavaszi fák pollenjére allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére, illetve erősödésére és kérjenek tanácsot szakorvostól.

Kapcsolódó

Az allergia Magyarországon is komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelent, hazánkban a lakosság 20- 25 százaléka szenved valamilyen allergiától. Évente sok tíz milliárd forintot költenek gyógyszerekre, orvosi ellátásra, a tüneteik miatt sokan kiesnek a munkából.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése alapján ez a tendencia folytatódik, és 2050-re minden második ember allergiás náthától szenvedhet majd.

A napokban jelent meg az Egészségügyi Közlönyben, egy új szakmai irányelv, amit a allergiás betegek immunterápiás kezelésével kapcsolatban dolgozott ki az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai immunológia és allergológia tagozatának elnöke, valamint több szakember, gyermekpulmonológusok, tüdőgyógyászok valamint bőrgyógyászok.

Mindezt azért készítették el, hogy segítséget nyújtsanak a különböző szervrendszereket érintő, és végleges, oki terápiát igénylő, vagy tüneti kezelésre nem megfelelően reagáló allergiás betegségben szenvedő betegek ellátásában, hogy a legújabb tudományos bizonyítékoknak megfelelő immunterápiás ellátásban részesüljenek.

Célok, amiket megfogalmaztak:

  • a megfelelő allergia kontroll elérése;
  • csökkenjen a költséges ellátást igénylő súlyos allergiás reakciók gyakorisága;
  • csökkenjen az allergiás tünetek miatti sürgősségi vizitek száma;
  • csökkenjen a súlyosabb allergiás tünetek miatt kórházi kezelésre szoruló betegek száma;
  • az állapotrosszabbodás megelőzhető legyen;
  • csökkenjen az allergia miatti táppénzes napok (iskolai hiányzás, munkahelyi hiányzás) száma;
  • a betegek életminősége javuljon.

Példaként említik a szakmai ajánlásban, hogy az immunterápia megkezdése akkor a leghatékonyabb, ha minél előbb elkezdik. A jelenlegi gyermekeken végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy bár az allergiás betegség megelőzése nem lehetséges, de kialakulása késleltethető és a tünetek mérsékelhetők, a gyermekkortól: az asztma tekintetében, akár meg is előzhetők.

Népbetegség lett az allergia

Az allergiás betegségek gyakorisága világszerte egyre nő, az allergiát korunk pestisének is nevezik. Becslések szerint a világ lakosságának több, mint egyharmadánál észlelhető legalább egy allergiás betegség:

  • 300-350 millió ember szenved asztma miatt;
  • 200-250 millióan ételallergiások;
  • 400 millióan szénanáthások.

Az asztmától világszerte több, mint 300 millióan szenvednek, ez jelentős népegészségügyi probléma. A betegszám emelkedése főként a városi környezetben élőket érinti. Az ebben a populációban megfigyelt tendenciákat vizsgálva, 2025-re további 100 millió esettel számolnak. Az asztma ilyenformán a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, előfordulási gyakoriságát az átlag populáció 5-10 százalékára becsülik.

A felnőttkori asztmások körülbelül felénél, a gyermekkori esetek kétharmadánál az asztma allergiás eredetű.

Az asztma prevalenciája gyermekeknél és kamaszoknál egy egész világra kiterjedő felmérés szerint 2009-ben 5-10 százalék volt. 2013-ban Magyarországon a 6-12 évesek körében 6,3 százalékos betegszámot mértek. Az idősebbeknél ez az arány magasabb, hét kamaszkorú gyerekből egynek van asztmája. Az asztmások 80 százalékának pedig van allergiás náthája.

 

Az allergiás rhinitis (AR) vagyis az orrnyálkahártya gyulladása tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást, orrviszketést, és az esetleg viszkető, könnyező, piros szemeket, valamint életminőség romlást eredményez.

Az AR előfordulása felnőtteknél 10-30 százalékra, gyermekkorban hazai felmérés szerint közel 40 százalékra tehető. A betegség már olyan sokaknál jelen van, hogy népbetegségnek számít – írják a szakmai irányelvet összegző tanulmányban.

Az ételallergiások száma is emelkedik

A táplálékallergiák előfordulási gyakorisága világszerte magas, különösen gyermekek körében. Az Egyesült Államokban a gyermek lakosság 8 százaléka, Európában körülbelül a lakosság 5 százaléka érintett. A leggyakoribb allergiás reakciót kiváltó élelmiszerek a tej, tojás, földimogyoró, olajos magvak, búza, szója, hal és kagylók és rákok.

Tízből három magyar követ valamilyen speciális étrendet, elsősorban ételallergia vagy intolerancia miatt egy tavaly készült felmérés alapján, erről itt olvashat bővebben.

Az eredmények alapján:

  • laktóz- vagy tejmentesen a megkérdezettek öt százaléka táplálkozik;
  • gluténmentesen három százalékuk étkezik;
  • vegetáriánus vagy vegán étrendet pedig szintén három százalékuk követ.

Az elmúlt években 9-10-szeresére nőtt a diétás-étrendigény, ráadásul egyre nő a táplálékallergiások száma – erről Dávid-Dobos Zsófia dietetikus beszélt korábbi cikkünkben, amiben a Szupermenzáról írtunk. Jelenleg 6 ezer speciális igényű személy van náluk, ebből 4 ezer táplálkozási allergiás. Ehhez fel kell nőni, a jogszabály egyébként eleve kötelezővé tette a közétkeztetők számára a diétások kiszolgálását.

Gyermekkorban a földimogyoró az anafilaxia leggyakoribb kiváltó allergén. Külön problémát jelent, hogy amíg a tej, tojás, szója és búza allergiát a gyermekek 80-85 százalékban általában „kinövi”, a mogyoró, olajos magvak, halak, rákok okozta allergia éppen fordítva, 80-85 százalékuknál megmarad.

A táplálékallergiák kezelésében is a kiváltó allergénnel történő immuntolerancia-indukció jelenthetne megoldást, akárcsak más allergiák esetében, de a hazai gyakorlatban ezt még nem alkalmazzák.

Méhcsípés az élete során a felnőttek több mint felél előfordul, a gyermeknél 14 éves korig majdnem 40 százalékra tehető a csípések aránya. Nemzetközi adatok szerint a rovarcsípések 0,3-7,5 végződik szisztémás allergiás reakcióval felnőtteknél, ezek között az anafilaxiás shock gyakorisága 0,6-42,8 százalék.

Mi az az immunterápia

Az immunterápia alig több mint 10 éve ünnepelte felfedezésének 100 éves évfordulóját. Az első leírások Noon és Freeman 1911-es közleményeiből származnak, akik fűpollen kivonatával kezeltek allergiás betegeket és megfigyelték, hogy a tünetek jelentősen csökkentek. Azóta különböző allergiás kórképekben számos kettős vak, placebo kontrollos vizsgálat igazolta a kezelés hatékonyságát, a kezelés hatására nemcsak a klinikai tünetek javulását lehetett megfigyelni, hanem a tüneti gyógyszerek is csökkenthetők. Az immunterápiát Magyarországon is már 30 éve alkalmazzák.