Így néz ki az elgázolt fiatal emlékhelye az Árpád hídon

Napra pontosan három hete annak, hogy egy illegális gyorsulási „verseny” résztvevője 137 kilométer per órás sebességgel éjszaka elgázolt az Árpád hídon egy szabályosan közlekedő kerékpárost. A 26 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A társadalmi felháborodás hatására ugyan szigorították a szabálysértési törvényt, de csak a pénzbüntetések harminc százalékos emelését jelentették be.

Azóta igazából csend van.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Árpád hídi gázolás: azonnali változás kell az utakon, már semmi sem mehet ugyanúgy tovább

Pedig jó pár nappal később újra száguldoztak az Árpád hídon. Három óra alatt 81 gyorshajtóról készült felvétel. Az éjszakai rekordot 167 km per órával jegyezték, ott ahol 70-es a sebességhatár, pedig még szinte meg sem száradt a festés a kijavított szalagkorláton.

Az Árpádi hídi tragédia emlékhelye
Kép: Napi.hu

Gyakorlatilag arról is csak politikai ízű vita alakult ki a BRFK és Budapest vezetése között, hogy kinek, hová és milyen sebességmérő rendszert kellett volna/kellene kihelyeznie. Pedig Major Róber, az NKE tanszékvezetője a Napi.hu-nak leszögezte, a közúton történő száguldás ellen csak egy jól szervezett sebesség ellenőrzési rendszer kiépítésével léphetünk fel.

Ha az Árpád hídon, és az összes többi hídon és főútvonalon lenne egy szakaszos sebesség-ellenőrzési rendszer, azaz

amikor felhajtok a hídfőnél, rögzítik az időpontot és rendszámom,

illetve

ha lejövök a másik hídfőnél, akkor szintén rögzítik azokat,

„akkor ezekből ki lehet számolni, hogy a megengedettnél nagyobb sebességgel haladtam-e, és ha igen, akkor automatikusan érkezne a büntetés” – magyarázta az átlagsebesség mérésének lényegét a szakértő. Ennek bevezetése mögött komoly társadalmi többség van.

A TotalCar pedig a Pulzus kutató megbízásából kérdezte meg a magyar lakosságot az Árpád hídi tragédia kapcsán. A kapott eredmény önmagáért beszél: a magyarok döntő többsége, 72 százaléka bevezetné az átlagsebesség-mérést. Míg a megkérdezetteknek mindössze hatoda mondana nemet. A nők inkább támogatják a lépést, mint a férfiak, de mindkét nem esetében a többség egyértelműen az átlagsebesség-mérés mellett teszi le a garast.

A kutatás további tanulságai:

a hatvan év feletti korosztályban tízből kilencen jelezték vissza, hogy mérnék az átlagsebességet;
a legfiatalabb, 18 és 39 év közti korosztály tagjai már jóval megengedőbbek az ügyben: tízből csak alig hatan támogatják az átlagsebesség-mérést;
az iskolázottság különösebben nem befolyásolja a véleményeket: az alap-, középfokú végzettségűek, valamint a diplomások 68-74 százaléka igennel válaszolt a kérdésre;
településtípusra lebontva elmondható, hogy a községekben élők sokkal inkább szorgalmaznák az átlagsebesség-mérést;
miközben a városokban valamivel szolidabb a kezdeményezés támogatottsága.

Egyébként bűnismétlés veszélye miatt a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése mellett döntött a bíróság a kerékpárost elgázoló autós ellen. A Fővárosi Főügyészség indítványozta is a 33 éves férfi letartóztatását, amit el is rendeltek. A Blikk úgy tudja, hogy

a tragikus balesetet okozó sofőr teljesen összetört, végigsírta a tárgyalását.

Továbbá vallomását megismételte a bírósági kihallgatáson is, miszerint a másik két sofőrrel versenyeztek a hídon. Emellett sajnálatát fejezte ki a történtek miatt.

A fiatalok sokszor egy virtuális környezetben nőnek fel, és nem veszik figyelembe, hogy az életet nem lehet újraindítani, mint egy játékot

– ezt már Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke nyilatkozta az ATV Start című műsorában.

Szerinte egy baleset végén két áldozat van:

az elszenvedő és az, aki elkövette, mert ez hihetetlen lelki terhet jelent.

Hogy végül történik-e jogszabályi szigorítás, például a franciákhoz hasonlóan hazánkban is bevezetik-e a közúti gyilkosságot, az a jövő zenéje. Mindenesetre, ha Budapest őrzi az értelmetlen halált halt fiatal emlékét, lehetséges az előrelépés a közúti biztonság kialakítása irányába.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport