A rendőrezredes szerint fontos tisztázni, hogy a szabályos és rendőrség által biztosított gyorsulási versenyekkel alapvetően nincs gond, azok az autósportok közé tartoznak. Ezen kívül szerveznek olyan illegális gyorsulási versenyeket, amelyek során fiatalok összeállnak és egy alkalmasnak vélt helyszínen mérkőznek egymással, míg a köznyelvben szintén illegális gyorsulási versenynek nevezzük azt a szituációt is, amikor két nagy teljesítményű autó akár véletlenül összetalálkozik a piros lámpánál, a sofőrök összekacsintanak és meg akarják mutatni a másiknak, kié a jobb autó. „Ez talán a legveszélyesebb helyzet” – fogalmazott Major Róbert.
Nem mindenki alkalmas a vezetésre
Magyarországon tudomásul kellene venni, hogy a vezetés nem alanyi jog, mégpedig azért, mert nem mindenki alkalmas a vezetésre. Bővebben >>>Ugyanis az illegális versenyek klasszikus változatával szemben a rendőrség rendészeti, valamint forgalomtechnikai eszközökkel fel tud lépni. Előbbihez tartozik, hogy a hatóság a KRESZ szabályok megszegése, a közút nem közlekedés céljából történő használata, vagy épp a gépjármű engedély nélküli átalakítása miatt is intézkedhet. Ha a lefülelt feltuningolt autó például biztonságos közlekedésre nem alkalmas, akkor a rendőr még a helyszínen elveheti a forgalmi engedélyt és leveheti a rendszámtáblát is.
Forgalomtechnikai eszköz pedig azt jelenti, hogy a potenciális versenyhelyszínekre, például áruházak éjszaka üresen álló parkolójába sebességcsökkentő küszöböket, bordákat helyeznek ki, ellehetetlenítve a versenyeket.
Átlagsebesség-mérés
Major Róbert ugyanakkor leszögezte, a közúton történő száguldás ellen csak egy jól szervezett sebesség ellenőrzési rendszer kiépítésével léphetünk fel.
Ha az Árpád hídon, és az összes többi hídon és főútvonalon lenne egy szakaszos sebesség-ellenőrzési rendszer, azaz
- amikor felhajtok a hídfőnél, rögzítik az időpontot és rendszámom,
illetve
- ha lejövök a másik hídfőnél, akkor szintén rögzítik azokat,
akkor ezekből ki lehet számolni, hogy a megengedettnél nagyobb sebességgel haladtam-e, és ha igen, akkor automatikusan érkezne a büntetés – magyarázta az átlagsebesség mérésének lényegét a szakértő. Ennek bevezetése mögött komoly társadalmi többség van.
A magyaroknak elegük van az utakon száguldozókból
Az Árpád hídon bekövetkezett tragédiával kapcsolatban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy országot rázott meg, és háborított fel egyszerre. Testvérlapunk, a Totalcar autós szakportál szerint a gyorshajtás, így a belőle fakadó hasonló szívszorító esetek megtörténte ellen a nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelműen a hatékony megoldás az úgynevezett section control, magyarul: az átlagsebesség-mérés. Bővebben >>>Egyébként a rendőrség régóta szeretné ezt kiterjeszteni, de nem kapott rá felhatalmazást
– mondta Major Róbert, hozzátéve: az önkormányzatnak is joga lenne ilyen sebességmérő rendszert telepíteni, igaz ennek komoly költségei vannak.
Szerinte nem azok okoznak problémát, akik ötven helyett ötvenhárommal mennek, hanem azok, akik borzasztóan felelőtlenül száz kilométer per óra fölötti sebességgel közlekednek, bele sem gondolva, hogy olyan szabályt szegnek meg, amelyek mások életét védik, amellett hogy áthágásuk miatt börtönbe is kerülhetnek.
De a szankcionálás sem jelent elrettentést. Bármilyen meglepő, de az objektív felelősség elvének 2008-as bevezetése óta nem változott a bírság mértéke. Ahogy Major Róbert mondta, ezek a pénzösszegek elinflálódtak.
A Magyar Közlöny július 6-i számában jelent meg, hogy szabálysértési törvény több ponton is módosult, a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500, legmagasabb összege pedig 200 ezer forintra emelkedik. Előbbi eddig ötezer, utóbbi pedig 150 ezer forint volt, vagyis mintegy 30 százalékos emelés történt. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300 ezer forint volt a maximum, ami 400 ezer forintra emelkedett.
Mindenesetre az belátható, hogy 30-60 ezer forint megfizetése egy 25 millió forintos autó tulajdonosának valószínűleg nem jelent komoly veszteséget. A szakértő szerint szükség volna differenciált, sávos pénzbüntetésre, vagy a vagyoni helyzethez, vagy az autó értékéhez kötve – valószínűleg az utóbbi lehet a járható út. De úgy látja, nem szabad elzárkózni attól sem, hogy egy visszaeső elkövető esetében elkobozzák az autót.
De vajon lehetne ezekre az illegális versenyzőkre egyszerűen potenciális veszélyforrásként tekinteni?
Major Róbert a felvetésünkre elismerte, a büntetőtörvénykönyv erre lehetőséget biztosít, a Btk. ismeri a közúti veszélyeztetés fogalmát, azonban az ügyészség és a bíróság nem él ezzel az eszközzel. Azzal érvelnek, hogy a közúti veszélyeztetést csak szándékosan lehet elkövetni, és álláspontjuk szerint az elkövető szándéka a gyorshajtással nem terjed ki arra, hogy másokat veszélyeztessen. Az NKE tanszékvezetője azonban ezzel nem ért egyet.
Az aki, ötven helyett százötvennel megy és ép elméjű ember, pontosan tudja, hogy ilyen sebességnél nem lehet abban bízni, hogy egy veszélyes helyzetet kezelni tudjon
– fogalmazott.
Leszögezte, továbbra is lát arra esélyt, hogy ezeket az ügyeket ne balesetként, hanem közúti veszélyeztetésként kezeljék az igazságszolgáltatás berkeiben.
Hogyan lehet kiszűrni egy potenciális közúti gyilkost?
A legfontosabb, hogy a rendőrség a meglévő jelenségre tud reagálni. Major Róbert nonszensznek nevezte, hogy rendőrök kiszálljanak az autósiskolákhoz, vagy ott legyenek minden autóvásárláskor és próbálják kiszűrni a potenciális durva szabályszegésre hajlamos vezetőket. A háttérben továbbra is az emberi felelőtlenség húzódik meg.
Drasztikus példával élve, ha százötvennel elmebeteg módjára vezetünk, az olyan, mintha egy vadászpuskával a városban össze-vissza lövöldöznénk, remélve, hogy nem találunk el senkit
– hangsúlyozta.
Major Róbert egyetértett azzal a felvetésünkkel, hogy
a vezetési engedélyt pszichológiai vizsgálathoz is kötni kellene,
akár a későbbiekben, beválási alapon – de azzal is tisztában van, hogy egy pszichológiai szűrési rendszer bevezetése rendkívül népszerűtlen és persze költséges lenne.