Az árvíz látható veszélyei mellett nem elhanyagolhatóak a „láthatatlan” károk – így elsősorban a fertőzések, amelyek az árvíz levonulását követően lépnek fel. Dr. Bánhegyi Péter, a Caola Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője a következő ajánlásokat fogalmazza meg a lakosság számára az árvíz utáni védekezésre:

  1. Az árvíz és áradás által érintett területek alapos szárítása és szellőztetése segít megelőzni a penészképződést és a további károk kialakulását. 
  2. A szennyeződött terület (utak, házak udvara) tisztítása és fertőtlenítése, elsősorban olyan aktív oxigéntartalmú szerekkel, mint a lúgos hipoklorit-oldat. Ez hatékony, olcsó, nagy tételben hozzáférhető, és használat után a környezetre ártalmatlan anyagokká bomlik le.
  3. Az érzékeny felületek, használati tárgyak, bútorok, járművek fertőtlenítése kombinált hatóanyagú fertőtlenítőkkel. Előnyösek a benzalkónium-klorid és guanidin-származékok kombinációi vizes, vagy alkoholos oldatban. 
  4. Rendkívül fontos a mentésben résztvevők személyi biztonsága! Ez védőruházattal, és kézfertőtlenítő géllel oldható meg hatékonyan.
  5. A szennyezett terület elhagyásakor kézmosás fertőtlenítő hatású folyékony szappannal.
  6. Rovarírtás folyamatos fenntartása: a rovarpopuláció növekedésének megakadályozására javasolt a szabadban és beltéren a piretroid hatóanyagú (permetrin, tetrametrin) porzószerek és aeroszol készítmények használata.

Elszabaduló kórokozók

A Caola Zrt. szakembere kiemelte: „a víz által sodort hordalék, ürülék, állati tetemek miatt az árvíz minden egyes köbcentiméterben milliós nagyságrendben nyüzsögnek a kórokozók. Ezek a víz elvonulása után visszamaradva és elszaporodva súlyos megbetegedéseket okozhatnak." A leggyakoribbak betegségek

  • a fekáliás coliform,
  • Clostridium perfringens
  • és szalmonella okozta fertőzések,

Ezek különösen csecsemőknél és időseknél okozhatnak életveszélyes állapotot.

E kórokozókat könnyen bevihetjük a lakásba a kezünkön, a ruházatunkon, vagy akár a cipőnk talpán is, így az árvíz által érintett felületek, tárgyak fertőtlenítése alapvető fontosságú a fertőzések megelőzése érdekében

– húzta alá Dr. Bánhegyi Péter.

A Caola Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője kiemelte, hogy az aktív oxigén alapú hipokloritos fertőtlenítőszerek a leghatékonyabbak az árvíz után megtelepedett kórokozók elpusztításában.  Különösen az olyan felületeket kell fertőtleníteni, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az emberi szervezettel:

  • a padlókat,
  • falakat
  •  és bútorokat.

A szaniterek, konyhai felületek és háztartási eszközök alapos tisztítása is nélkülözhetetlen a biztonságos lakókörnyezet megteremtéséhez.

Jöhet a rovarirtás 

A rovarirtás szintén kritikus pontja az árvíz utáni helyreállításnak. Bánhegyi dr. hangsúlyozza, hogy a pangó víz és megnövekedett páratartalom ideális környezetet biztosít a szúnyogok, legyek és egyéb rovarok számára, amelyek különböző fertőző betegségeket terjeszthetnek.

Hatékony rovarirtó szerek használata, különösen a szabadban és a vízgyűjtő területeken, kulcsfontosságú a betegségek terjedésének megakadályozásában. A megfelelő rovarirtás segít megelőzni olyan betegségeket, mint a nyugat-nílusi láz és egyéb vírusok

– mondta a szakember.

Természetvédelem

Az árvíz súlyosan érinti a természetes környezetet is.

A nagy mennyiségű csapadék miatt megnövekedett talajerózió, valamint a víz elszennyeződése hosszú távú károkat okoz az élővilágban. A helyi vízgyűjtők, folyók és tavak szennyeződése pedig tovább növeli az egészségügyi kockázatokat, mind az emberek, mind az állatvilág számára.

Dr. Bánhegyi Péter hangsúlyozta a környezeti károk helyreállításának a jelentőségét. A szakember aláhúzta: a talaj és vízkészletek védelme szempontjából kiemelt fontosságú bír az iszap, hulladék, törmelék és egyéb szennyezőanyagok eltávolítása.