Általános nézet, hogy akkor ideális az ingatlanhelyzet, ha a lakbérek nem haladják meg a bérlők fizetésének 30 százalékát. Az Ingatlan.com ebből kiindulva több mint 14 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés bérleti díját megvizsgálva szedte össze, hogy Magyarország különböző részein az átlagkeresetnek mekkora részéből lehet lakást bérelni. 

A fővárosban átlagosan a fizetések 37 százaléka megy el lakbérre: ott 697 ezer forint volt a bruttó átlagbér, ehhez képest február közepén 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Kapcsolódó

Kiugróan drága a főváros V. kerülete, ahol az átlagfizetés 44 százalékát kell kifizetni: ott 340 ezer forintos átlagos lakbér jut 779 ezer forintos átlagkeresetre. A legjelentősebb albérletkínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben 30 és 31 százalékos a lakbérek bruttó fizetésekhez mért aránya. A 249 ezer és 250 ezer forintos bérleti díjak mellett a keresetek 841 ezer és 816 ezer forintot tettek ki. A legolcsóbb kerület a XV., ahol a helyi bruttó bérnek 24 százalékát teszi ki egy albérlet átlagos bérleti díja.

Vidéken sem vidáman fizetik a lakbért

A vármegyeszékhelyek közül Székesfehérvár és Debrecen a legdrágább, de ott is közel ideális, 33-33 százalékos az arány. Debrecenben a 200 ezer forintos bérleti díj mellé 599 ezer forintos járási átlagfizetés tartozik, Székesfehérváron pedig 205 ezer forintos lakbér jut a 620 ezer forintos bruttóra.

Veszprémben, Győrben és Pécsen kedvezőbb az arány, a 150-180 ezer forintos bérleti díj az adott járás 581-694 ezer forintos bruttó átlagbérének egyaránt 26 százalékából kijön. Szolnokon, Szekszárdon és a nagy egyetemvárosok közé tartozó Miskolcon a legolcsóbbak az albérletek ebben az összevetésben, 18-20 százalékos az arány. Mivel a 100-120 ezer forintos bérleti díjat 539-553 ezres bruttóból lehet finanszírozni.

„Ha az átlagbéreket nézzük Budapesten és a vármegyeszékhelyeken, akkor a fővárosban a legdrágábbak a kiadó lakások az átlagfizetésekhez képest. Egy-egy adott járás, város, kerület béradatainál viszont figyelembe kell venni, hogy bár a bérlők egyre nagyobb arányban jelentik be magukat az adott címre, ezt nem teszi meg mindenki, így utóbbiak fizetési adatai nem vagy nem feltétlenül jelennek meg a helyi kereseti adatokban” – idézte az ingatlan.com közleményéből a hvg.hu Balogh László vezető gazdasági szakértőt.