Májusban óriási visszhangot kapott Jean-Noël Barrot francia digitális ügyekért felelős miniszter interjúja, amelyben elmondta: az unió augusztus 25-től nem rest betiltani a Twittert Európában, amennyiben nem hajlandó betartani az európai digitális szolgáltatásokról szóló, várhatóan augusztusban hatályba lépő törvényt.

Tavaly novemberben ugyanis a Twitter visszavonta a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás elleni előírásait. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az oldalról többé nem szűrik ki a járvánnyal kapcsolatos hamis állításokat és szándékosan félrevezető tartalmakat.

A kódex alapján nincs szankció

Dr. Havas-Sághy Gábor a Napi.hu-nak elmondta: a félretájékoztatási kódexet 34 nagy digitális platform (Google, Microsoft, Twitter, Facebook…) hozta létre, amely során önként vállalták, hogy a politikai reklámokat, egyéb hirdetéseket megjelölik, és általában átláthatóan működtetik saját platformjaikat.

Ez hasznos belső szabályozás, ám ha valamelyik aláíró nem tartja be, nem követi szankció, a kódex rendelkezéseinek betartása nem kényszeríthető ki. Más a helyzet azonban az európai jogszabályokkal, irányelvekkel.

DSA, DORA, DMA, IAA

A fenti cím nem titkosírás. A Digital Services Act (DSA) hatályba lépésével számos új biztosíték és fék került a rendszerbe, elsősorban a fogyasztójogra koncentrál. A Digital Markets Act (DMA) a versenyjogi előírásokat veszi fókuszba.

A célok közt szerepel a biztonságosabb digitális tér kialakítása, amelyben védik a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogait, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését mind az európai egységes piacon, mind globális szinten.

Dr. Havas-Sághy Gábor rámutatott, nyilván van olyan cél is, hogy kicsit visszaszorítsák az amerikai óriás digitális platformok egyeduralmát, számos európai vezetőnek nem tetszik, hogy ezek a vállalatok úgy viselkednek, mint kis államok, és tegyük hozzá, számos apróbb európai államhoz képest komoly gazdasági fölényben vannak. Arról nem is szólva, új cégnek egyszerűen lehetetlen bekerülni erre a piacra.

A kibertámadások egyre növekvő kockázata miatt született meg a DORA-rendelet, hogy megteremtse a pénzügyi szervezetek, bankok, biztosítók és befektetési vállalkozások informatikai rendszereinek biztonságát. Ugyanígy a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály is a piaci szereplők biztonságát erősítené.

A csörte folytatódni fog

Ezek az uniós lépések a fogyasztók, a kisebb platformok védelmét szolgálják az erőfölénnyel szembeni fellépésükkel. Így már reális a fellépés lehetősége, akár mondjuk a Twitter szemben. Persze a tiltás, a bírság nem mindig ösztönöz jogkövető magatartásra, a Facebook például az elmúlt években könnyedén kifizette a horribilis összegű, több milliárdos bírságait.

Annyi valószínűsíthető, a Twitter-ügy folytatódni fog, jöhetnek még meglepő lépések, illetve a felek akár egyeztethetnek is egymás között. Ez lenne a legszerencsésebb, éppen a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme miatt – hangsúlyozta az ügyvéd.