Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya tavaly a GDP 2 százaléka lett a KSH adatai szerint, a számok megfelelnek az Eurostat számításainak. A deficit így jelentősen a 3 százalékos maastrichti követelmény alatt maradt, elősegítve az uniós túlzottdeficit-eljárás (edp) alóli kikerülést. Tavalyelőtt − a nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt − az áht többlete a GDP 4,3 százaléka volt, ezért két egymást követő évben is teljesültek a követelmények. A kormányzati szektor bevétele tavaly 13 147,8, kiadása 13 741,2, hiánya így 593,4 milliárd forint volt, a bevételek 2011-hez képest 12,3 százalékkal csökkentek, az egyéb bevételek estek jelentősen (53 százalékkal), a többi tétel nőtt: a jövedelemadó-bevételek 10,1, a termelési és importadók 9,3, az áfabevételek pedig 10,3 százalékkal emelkedtek. A magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele nélkül számolva a bevételek 2011-hez képest 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben.
A bevételnövelő intézkedések mellett a kiadáscsökkentés is jelentős szerepet játszott abban, hogy a hiány ilyen alacsony szintre került − mondta a Napi Gazdaságnak Gabler Gergely, az Equilor Zrt. szakértője, aki szerint a bevételi oldalon a vártnál nagyobb növekedés elsősorban az áfa és a jövedéki adók emelése miatt történt, illetve a különadók sem futottak még ki teljesen tavaly (a telekomadóból kettőt is beszedtek párhuzamosan a második félévben).
A kiadások a megelőző évhez képest 0,6 százalékkal csökkentek tavaly, a munkavállalói jövedelemre fordított tételek 1,4, az egyéb kiadások pedig 8,8 százalékkal estek vissza. A pénzbeni társadalmi juttatások (1,2 százalék), a felhalmozási kiadások (2 százalék), a kamatkiadások (3,1 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (3,7 százalék) növekedtek − olvasható a KSH közleményében.
Gabler szerint a pozitív bázis jó alapot jelenthet a 2,7 százalékos idei hiánycél teljesüléséhez, egyes tételek jelentős csökkenése azonban arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell, bár erre valószínűleg csak a választások után kerül majd sor. A tranzakciós illeték összege a várt fele, az elektronikus útdíj és a pénztárgépek online bekötése is tolódik, a kormányzati célnál alacsonyabb a GDP növekedése, illetve a rezsicsökkentés negatív költségvetési következményei is pótlólagos kiigazítási igény felé mutatnak − Gabler 150-200 milliárd forint kiigazítást valószínűsít, ami várhatóan ismét a nagyobb vállalatokat érinti majd. Meglepetésnek nevezte a vártnál jobb deficitszámot Tóth Gergely, a Buda-Cash Zrt. elemzője, aki szerint ugyanakkor kulcskérdés a fenntarthatóság, illetve a másik oldalról a növekedési pálya hosszú távú torzulása lehet. A kiigazítás szerkezete ebből a szempontból problémát jelenthet a vállalatokat sújtó, növekedést romboló adónemek miatt. A kormány túlzottan optimista növekedéssel számol a következő évekre, ami valószínűleg nem lesz tartható, Tóth a legfontosabb kockázatot a mezőgazdaság idei teljesítményében, illetve a kamattörlesztésekben, valamint a vártnál jóval kisebb infláció miatt elmaradó forgalmiadó-bevételekben látja.