Az ötvenes években már közel ezer hektáron termesztettek földimogyorót, elsősorban Békés megyében, ám a békési feketeföld helyett a Kiskunság, a Homokhátság, a Nyírség laza, homokos, illetve a Hajdúság löszös talaja végül is jobbnak bizonyult – mondta az Economx megkeresésére Balla Zoltán agrármérnök.
Igazából az vetett véget a földimogyoró hazai karrierjének, hogy a búza, a kukorica, a napraforgó, a repce sokkal kevesebb kézimunkát igényelt, jobban lehetett gépesíteni a termelést. Ám az elmúlt tíz évben, 2013-tól számítva, újjáéledt a magyar földimogyoró.
A folyamatosan visszatérő aszályos, száraz időszak, a klímaváltozás minden kihívása ellenére a földimogyoró remekül helytállt (természetesen arról szó sincs, hogy nem igényelné a vizet, de mégis sokkal jobban alkalmazkodik).
Lépésről lépésre lehet haladni
Balla Zoltán és Kővári Róbert vállalkozók jelenleg a dél-alföldi Zákányszéken, 15 hektáron termesztenek földimogyorót, lépésről-lépésre növelték a gazdaság területét.
Az agrármérnök több fajtát is nemesített, a Balla, a Zoltán és a Kata magyar földimogyorófajták. Sok gazda mondja, hogy akár 100 hektáron belevágnának a termesztésbe, viszont nekik azt tanácsolják, hogy fokozatosan haladjanak.
Kezdetben elég 1000-1500 négyzetméteren belevágni, szükséges megvizsgálni, mennyire is szereti a földimogyoró az adott területet – még ha tudjuk, a homokos talajt többnyire kedveli.
A földimogyorót nem csak pirítják, csomagolják, de hidegen sajtolt földimogyoró-olaj is készíthető. De árulnak fémzárolt vetőmagot is, ezt nagyon is keresik a gazdák, a magas fehérjetartalma miatt abraktakarmányt állítanak elő, és még brikettet is készül a héjából.
Bármilyen hihetetlen, a préselt mogyoróhéj fűtőérték szempontjából lényegében felveszi a versenyt a tölgyfával.
Nagyon fontos, ne csak megtermeljük, hanem terméket is készítsünk a földimogyoróból, ráadásul nem igazán elvetni művészet, hanem kiszedni a földből, és feldolgozni.
Meg sem közelítik a magyar mogyoró minőségét
Rengetegen jelentkeznek, hogy komolyan érdekelné őket a földimogyoró-termesztés, váltanának kultúrnövényt. A friss, pörkölt magyar mogyoró minőségét meg sem közelíti például az unión kívüli országokból, elsősorban Kínából behozott termék, és az is biztos, ami a szupermarketek polcán kapható, az egy évvel, de nemegyszer két évvel korábban leszüretelt termés.
A magyar gazdák pedig jobban a pénzüknél tudnak maradni, mert be kell látni, nem tudunk versenyezni például a cseh, a lengyel, a szlovák sárgarépával, krumplival.
A termelést, a termékpályát viszont gondosan ki kell építeni, szervezni, az nem működik, hogy ha 15 gazdaság van, akkor mindenhol legyen egy több tízmilliós kombájn.
A termelők között integrációra van szükség, a mogyoró tulajdonságaiból fakadón kisüzemi technikákat kell alkalmazni, válogatni, csomagolni, eladni, értékesíteni csakis összehangoltan lehet komoly eredményeket elérni. Elsődleges minden itthon kell feldolgozni a családi gazdaságokban.
Biztató, hogy az agrárkormányzat nagy potenciát lát a földimogyoróban, már igényelhető területalapú támogatás, és a fehérje-programba is bekerült.