A biztosítási törvények módosítása során a jogalkotók érintetlenül hagyták a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt Kártalanítási Alap (Kalap) feltöltésének módját, azaz az alapba a biztosítók továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25 százalékának megfelelő összeget kötelesek befizetni negyedévente. A befizetés összege a biztosítónál épp szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának és a gépjármű-kategóriánként a Kalap kezelője által megállapított kockázati súlyok szorzatából alakul ki.
Miután az alap eddig felhalmozott összegét a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) törvény által a biztosítókra testált kártalanítása kimerítette, a piaci szereplők úgy számolnak, hogy az alap feltöltése akár 2018-ig eltarthat. A törvény ugyanis csak abban az esetben mentesíti a biztosítókat az újabb pluszteher befizetése alól, ha a Kártalanítási Alapban őrzött pénzösszeg meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6 százalékát. Mivel a piaci átlagdíj s így a díjbevétel évről évre csökken, kicsi a remény arra, hogy a biztosítók hamarabb elérjék a várt szintet. Ezt a várakozást támasztja alá az a tény, hogy a biztosítók az elmúlt időszakban még a MÁV ÁBE kifizetéseit nyögték, a Kalap a számítások szerint ez év harmadik negyedévében zárhat először némi pluszos egyenleggel. Más kérdés, hogy addig akár egy kicsiny méretű kgfb-biztosító bedőlése is nehezen megoldható gondot okozhat az alapnak, amelyet eredetileg a MÁV ÁBE-eset után hoztak létre a jogalkotók − bár akkor még szó sem volt arról, hogy az alap kártérítési felelőssége a megalakulása előtt történt esetekre is érvényes.