Február végéig kevesebb mint 1,4 milliárd forintra tett szert a központi költségvetés az állami vagyon hasznosításából; ez a pénz a szerencsejáték-koncesszióból származott, s a 100,7 milliárd forint éves előirányzat 1,4 százalékát tette ki. Hasonló összeget, 1,1 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a büdzsé tavaly az első két hónap után, igaz, abban az évben összesen 6,7 milliárd forint folyt be az állami vagyon után. A két év hasonló időszakának összevetése pusztán pénzforgalmi szempontból nem szerencsés, mivel az egyik évben elhalasztott értékesítés a piaci hangulattól függően a következő évben realizálódhat. (Ennél lényegesen egyszerűbb feladat a másik fő bevételi forrás, a koncessziós jogok évekre előre meghatározott díjának beállítása.) Az előjelek mégis azt mutatják, hogy ebben az esztendőben is jócskán elmaradhat a tervezettől a tényleges bevétel ezen a soron. Az előirányzat ugyanis – 2001-hez hasonlóan – tartalmazza a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatások (UMTS) koncessziójának eladásából várt összeget, márpedig a kormány több tagja is úgy nyilatkozott az elmúlt hetekben, hogy az idén nem valószínű a tender kiírása. A legutóbbi pénzügyminisztériumi tájékoztatón a tárca illetékese is bizonytalannak nevezte a pályázat meghirdetését. Az nem derül a költségvetésből ki, hogy pontosan mekkora bevétellel számoltak ebben a két évben az UMTS-engedélyek után. Egyes számítások szerint 2000 őszén, a kétéves büdzsé elfogadásakor közel 100 milliárd forint bevételt is elérhetőnek tartott a kormány, ennek megfelelően 2001-re mintegy 30 milliárd, 2002-re pedig további 70 milliárd forint folyhatott volna be a büdzsébe. A 2001-re becsült 30 milliárdot kapjuk egyébként az állami vagyonhasznosításból származó egyéb bevételek összesítéséből. A tavalyi évre szóló eredeti előirányzat összesen csaknem 70 milliárd forintot tartalmazott. Ebből ténylegesen 6,7 milliárd folyt be. Az ÁPV Rt. osztalékbefizetése után 36 milliárd forintot vártak, ettől azonban eltekintett a parlament a 2001. évről szóló zárszámadási törvényben (sőt, a költségvetési többletbevételek terhére 44 milliárd forinthoz jutott a cég, amit a céltartalék feltöltésére fordított). A fennmaradó 28 milliárd forint szintén nem folyt be a büdzsébe, a pénzügyi tárca indoklása szerint a tervezett távközlési frekvencia eladásának meghiúsulása miatt. Nem segítene az idei bevételi terv elérésében az sem, ha végül mégis kiírnák az UMTS-tendert. Ebben az esetben is csak az első évre tervezett összeg folyhatna be a költségvetésbe, ami több 10 milliárd forinttal alacsonyabb az eredeti ütemezés szerint a második évre várt bevételnél. A becslésekből kiindulva, ebben az esetben is 30–40 milliárddal kisebb lehet az így befolyó összeg, mint ami az előirányzatban szerepel. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ma már jóval kisebb bevétellel kecsegtetne a tender, mivel a koncesszió megszerzésében esetleg érdekelt társaságok az elmúlt években hatalmas adósságokba verték magukat az európai UMTS-engedélyek kapcsán, s jelenleg nem nagyon van felhasználható tőkéjük egy újabb beruházásra. A költségvetés bevételi oldalát ez a kiesés nem rengetné meg, mert ellensúlyozza az adók és a költségvetési szervek esetében várható többletbevétel. Más kérdés, hogy ha az első két hónapra jellemző mértékben emelkednek tovább a kiadások, akkor szükség lehet a költségvetés kiigazítására. A kiadások főleg a költségvetési intézményeknél haladják meg az időarányosat. B. Z.