Magyarország egy sajnálatos pontatlanság következtében került fel a G-7 pénzmosás elleni feketelistájára. A terrortámadás után összeállított listára a névtelen bankbetéteket lehetővé tevő - még a Bach-korszakban született - törvény miatt vették fel az országot. A lista összeállítói a nagy sietségben nem győződtek meg arról, hogy pénzmosásra ez a betéti forma nem volt alkalmas, hiszen a kétmillió forint feletti készpénzes ki- és befizetéseket a bankoknak már korábban is ellenőrizniük kellett - állítják a szakértők. A törvénytelen pénzmozgatás árnyéka gyakran vetül az off-shore cégekre is, ám szakértők szerint általában megalapozatlanul. A pénzmosás lényege ugyanis az, hogy a tulajdonos anonimitása biztosított legyen, ám Magyarországon nem lehet céget alapítani bemutatóra szóló részvényekkel, vagyis a tulajdonos kilétét sem lehet elleplezni. A magyar off-shore rezsimmel szemben elégedetlenségét fogalmazta meg az OECD, mégpedig az alacsony adókulcs miatt. Épp ez, vagyis az off-shore cégek által fizetendő 3 százalékos társasági adó, és a kettős adóztatást elkerülő, 57 országra kiterjedő egyezményrendszer teszi Magyarországot versenyképessé a konkurens off-shore rezsimekkel - a svájcival, az írrel, a hollanddal vagy az izlandival - szemben - hívják fel a figyelmet szakértők. A kedvezmény mértéke pedig korántsem kimagasló, az igazi adóparadicsomokban fizetendő néhány dollárnyi adóhoz nem is hasonlítható. Ugyanakkor az OECD és az EU ezt is nagyon szeretné megváltoztatni. Megfigyelők szerint ez a magyar félnek nem kifejezetten érdeke, mivel nem szívesen mondana le a tízmilliárd forintot meghaladó közvetett és közvetlen bevételekről. A mostani off-shore rezsim szakértők szerint összeegyeztethető az EU normáival, kisebb finomításokkal a csatlakozás után is fenntartható lenne. T. K.