Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvényt, amely szerint csak olyan álláshelyet tölthetnek be vendégmunkások, amelyet magyar munkavállaló nem akar. Továbbá, csak korlátozott időn keresztül tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A HÍD Consulting szakértői akkor elmondták az Economxnak, hogy 2024 fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új kihívásokat hoz, hanem egyben új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a harmadik országbeli munkaerő bevonására.

A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgároknak többek között rendelkezniük kell:

  •  érvényes úti okmánnyal;
  • tartózkodási engedéllyel vagy vízummal;
  • valamint szálláshellyel Magyarországon.

Emellett igazolniuk kell anyagi fedezetüket a tartózkodás teljes időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.

A főbb szabályok 2024. március 1. napján léptek hatályba, az átmeneti rendelkezések viszont már január elsejétől éltek.

Az üzemi tanácsok érdekében kiegészítenék az Mt.-t

Az Economx úgy tudja, az Országgyűlés hamarosan megszavazhatja, hogy kiegészítik a Munka törvénykönyvét. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

Ezt most kiegészítheti a Parlament.

Eszerint az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén, amennyiben az eléri a munkáltatóban munkaviszonyban álló dolgozók létszámának öt százalékát, ki kell kérni a véleményét. 

Ez a kötelezettség érvényes minden további öt százalékos emelkedés elérésekor is, a foglalkoztatás előtt tehát ebben az esetben is kötelező a véleménykikérés.

A rosszhiszeműség kizárása miatt már szigorítottak

A mostani tervezett szigorítás nem az első, ilyen módosítás történt idén március elsejétől is. Ennek alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni – és mindezt jogszerű indok nélkül teszi.

A HÍD Consulting szerint a nem jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás esetén a munkáltatóra vonatkozó szankciók lehetnek többek között:

  •  pénzbírságok kiszabása;
  • munkavállalási engedélyek visszavonása;
  • vagy a munkavállaló tartózkodási engedélyének érvénytelenítése, ha a munkáltató nem tartja be a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségeit.

Nincs itt a családjuk, nem élnek szociális életet?

Az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott a felek eltérő munkakultúrájával kapcsolatban. Egészen pontosan arról volt szó, hogy a vendégmunkások, mivel nincs itt a családjuk és nem élnek szociális életet, jobban terhelhetők.

A BDO Magyarország szakértője arra világít rá, hogy tételes munkajogi szabályok alapján lehetséges akár az igen hosszú távú, heteken át történő egybefüggő munkavégzés is, ám ugyanakkor a Mt. munkavédelmi rendelkezéseivel – például az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival – ellentétes lehet az, ha a munkaadó ennyire szélsőséges foglalkoztatási helyzeteket teremt.

Ha a munkaidőkeretre vonatkozó nagyon rugalmas szabályozást ennyire túlpörgetik, akkor az a munkabalesetek növekvő számában meg fog látszódni.