Harangi Szabolcs, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője az InfoRádióban elmondta, hogy a Siófok környéki, 2,2-es magnitúdójú földmozgás nem számít túl erősnek.
„A mélysége körülbelül 6 kilométer volt. Ez azt jelenti, hogy voltak, akik érezték, de azért messze nem számít olyan földrengésnek, ami miatt aggódni kell. Beleillik abba a földtani szerkezeti képbe, amely jellemzi a térségünket: délnyugati–északkeleti irányban vannak olyan szerkezeti vonalak, amelyek mentén várhatók ilyenek” – tisztázta Harangi Szabolcs.
Ezek a rengések alapvetően azért történnek, mert térségünk az adriai kőzetlemez és az ukrán pajzs nyomása alatt van.
Egyfajta présben van a Kárpát-medence, és ez úgy oldódik fel, hogy időszakonként az egykori szerkezeti vonalak, az úgynevezett gyengeségi zónák mentén elmozdulnak egymás mellett oldalirányban a kőzetlemezek vagy kőzettestek
– magyarázta a vulkanológus szakember.
Hozzátette, hogy a Balatontól délre húzódik egy technikai zóna, amelynek Balaton-vonal a neve, és ez jelentős tektonikai területnek számít Magyarország középső részén.
A Balaton térségében utoljára csaknem negyven éve történt komoly földrengés, amely 1985 augusztus 15-én, reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében. Ez a magyarországi földrengések közül az 1956-os óta a legnagyobb energiájú, a Richter-skála szerinti 4,9 magnitúdójú, a Mercalli-skálán VII-es erősségű volt.
Akkor csak Veszprém megyéből 1100 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A földrengés érzékenyen érintette a Balatonfűzfő és Balatonkenese környékén élőket is, sőt, még a távolabbi siófoki kórházban is repedtek a falak.