Különös, első látásra hatalmas papírcsónakra emlékeztető fémszerkezet mellett sétálnak el a turisták a fonyódi magaslaton nemrég újjá épített Szaplonczay sétányon, ahonnan a tónál egyedülálló módon szinte a teljes Balaton látható Keszthelytől egészen Tihanyig, de kedvező időjárási körülmények között még a kenesei partok is megfigyelhetőek. 

A sétafikálók érthető módon leginkább a tavat és a szemközti Badacsonyt csodálják, de azok, akik a bélatelepi promenád átellenes oldala felé is tekingetnek, észrevehetik a már említett, kerítéssel körbevett gigantikus „csónakot”, is, amely egy előtt tábla közli, hogy egy „geodéziai alappontot” látnak, ami a geodinamikai és egyéb felszínformáló folyamatok megfigyelésére szolgál.

Geodéziai alappont a fonyódi Szaplonczay sétányon; fotó: Economx, Sánta András

Felkeltette érdeklődésünket, hogyan is működik ez a szerkezet, ezért kérdéseinkkel megkerestük a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetet, amelynek tudományos főmunkatársa, Bozsó István elmagyarázta, hogy – ahogyan a képeken is látszik – 

A GEODÉZIAI ALAPPONT ELSŐSORBAN KÉT ÚGYNEVEZETT SAROKREFLEKTORBÓL ÁLL. 

A csodálatos szerkezet akár évtizedekig működhet

Ezek a sarokreflektorok egy Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) által finanszírozott pályázat keretében lettek kifejlesztve a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet vezetésével, együttműködve a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Széles sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékével.

A sarokreflektorok képesek az alacsony, mintegy 700 kilométeres magasságban föld körüli pályán keringő Sentinel–1 műholdcsalád által kibocsátott mikrohullámú jelet visszaverni, ezáltal 

STABIL SZÓRÓPONTKÉNT FUNKCIONÁLNAK ÉVEKEN, AKÁR ÉVTIZEDEKEN, KERESZTÜL.

A sarokreflektorok és az alappontok teljesen passzív konstrukciók, tehát a működésükhöz nincs szükségük külső energiaforrásra. Egy alapponthoz két sarokreflektor tartozik, az egyik az úgynevezett felszálló (műhold áthaladás délről északra), a másik az úgynevezett leszálló műholdpálya (műholdáthaladás északról délre) irányába van tájolva.

A Sentinel–1 műhold monitorozza a földfelszínt, és 12 naponta kiváló felbontású felvételt szolgáltat ugyanarról a területről, és ezeknek a képeknek a feldolgozásával ki lehet nyerni a sarokreflektorok által visszavert jel tulajdonságait. 

Több felvételből a visszavert jelek fáziskülönbségét kiszámítva és idősor elemzést végrehajtva következtetni lehet egy kiválasztott referencia időponthoz és referencia alapponthoz képest bekövetkezett felszíni elmozdulásoknak műhold irányú komponensére. A felszálló és leszálló irányú felvételekből származtatott elmozdulások kombinálásával 

MEGÁLLAPÍTHATÓK A KELET-NYUGAT, ILLETVE VERTIKÁLIS IRÁNYÚ ELMOZDULÁSOK.

Mindezeken túl lehetőség van kiegészítő méréseket végezni a felszínen, felhasználva magát a geodéziai alappontot, hogy ezek a precíziós geodéziai mérések pontosítsák a műholdas adatok alapján számított elmozdulásokat. Továbbá időszakos mérésekkel lehetséges az észak-déli komponensét is végigkövetni az elmozdulásoknak.

A fonyódi sarokreflektor nem egyedülálló

Magyarországon a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet gondozásában összesen négy hálózat van, amelyek egyenként 3-4 alappontból állnak.

  • Sopronban – ahol az intézet is megtalálható – üzemel egy teszthálózat.
  • Három további „mozgó” hálózat található még Magyarországon: Fonyódon, Kulcson és Dunaszekcsőn. Ezek a hálózatok olyan területeken helyezkednek el, ahol számottevő felszíni elmozdulások várhatóak, tipikusan földcsuszamlás formájában.
  • Két további hálózat van még Erdélyben, a Szent Anna-tó környezetében és Parajdon, illetve egy újabb hálózat telepítése is zajlik Kovászna környékén.

A Balaton-parti hegyek leomlanak, egy jó masiniszta sokat segíthet

Balesetveszélyes löszfalak ölelik körül a Balatont. Forintmilliárdokat emészt fel a karbantartásuk. Se szeri se száma a tó körüli omlásoknak.
Korábbi cikkünket ITT olvashatják → 

A balatoni löszfalak mozgolódnak

Mivel közismert, hogy a Balaton környékén, például Balatonakarattyán, Balatonföldváron és Fonyódon is történtek már partfal omlások, arról érdeklődtünk a szakértőtől, hogy a fonyódi megfigyelőpontnak a kihelyezése azért volt-e indokolt, mert a helyszínen jószerivel bármikor előfordulhat egy újabb löszfal-omlás?

Bozsó István válaszában kifejtette, hogy a fonyódi hálózat valóban a partfal mozgásának monitorozására jött létre:

Kapcsolódó

Azonban az általunk érzékelt partfal mozgások nagyságrendje néhány mm/év süllyedés. Ez nem elhanyagolható felszínmozgás, azonban nem ad okot aggodalomra, a fonyódi partfal ezek alapján relatíve stabilnak mondható.

A hirtelen földcsuszamlást nem lehet előre jelezni

Azt is megtudtuk, hogy új műholdképek 12 naponta érkeznek az adott területről, ezért egy földcsuszamlás valós idejű monitorozása azonnal nem lehetséges, csakis a fentebb leírt módszerrel:

„Amennyiben a földmozgás szinte minden előjel nélkül indul meg, nem tudunk különösebb előrejelzést tenni.”

Ha viszont egy nagyobb földmozgást körülbelül másfél-két hónapon keresztül intenzívebb felszíni elmozdulások sorozata előz meg, van esély arra, hogy a szakemberek azt észleljék a műholdképek segítségével.

A szerkezetek épsége nincs veszélyben

A fonyódi Szaplonczay sétányon kihelyezett geodéziai alappontot körbe kerítették, és egy táblával jelölték, amelyen arra kérik az embereket, hogy őrizzék meg a szerkezet épségét. 

Geodéziai alappont a fonyódi Szaplonczay sétányon; fotó: Economx, Sánta András

Megtudtuk, hogy a turisták a kérésnek fegyelmezetten eleget tesznek, sőt, a geológusok nem tapasztaltak rongálást sem a magyarországi, sem az erdélyi alappont hálózatokban sem.