A Balaton környékén barangolva bárki a saját szemével bizonyosodhat meg arról, hogy a löszrétegek megcsúszása általános jelenség, amit valamelyest megelőzni kizárólag nem túl esztétikus beton és acél védművek építésével lehet.

A tó keleti medencéjében Balatonfűzfőtől Balatonkenesén és Balatonakarattyán át, egészen Balatonvilágosig karéjban, továbbá a déli parton például Balatonföldváron és Fonyód térségében összességében sok-sok kilométer hosszúságban, szakaszosan húzódnak veszélyforrást jelentő löszfalak, amik folyamatosan fenyegetik a tó körüli főutak és vasútvonalak épségét.

Kép: Balatonkenese, löszfal, Getty Images 

Balatonföldvár

Legutóbb nem túl régen, tavaly év vége felé szakadt le a partfal Balatonföldváron. Még jó, hogy a korábban kiépített védműnek köszönhetően az omladék nem tudott kárt okozni az ott élők vagyontárgyaiban – lehetett olvasni a város Facebook oldalán.

Kép: Facebook, Balatonföldvár Város

A több tonnányi törmelék egy fát döntött ki, és tönkretette az omladékfogó rendszert.

Balatonkenese

Most pedig nagyot ugrunk az időben, de amit felidézünk, annál látványosabb. Több, mint száz éve, 1914. május 11-én Balatonkenese és Balatonfűzfő között egy teljes vasúti szerelvényt sodort a Balatonba a sínekkel és a talpfákkal együtt egy hirtelen bekövetkezett, hatalmas földcsuszamlás.

Kép: Fortepan, 1914. május 11. Vasúti baleset Balatonkenese és Balatonfűzfő között.

Az akkori csapadékos időszak következtében a löszfal meglazulása vezetett a földcsuszamláshoz. Az eset akár katasztrófába is torkollhatott volna, hiszen a szerelvényre mintegy százezer köbméter föld zuhant. Az eset mégsem követelt halálos áldozatokat, ugyanis Balogh Tibor masiniszta nagy lélekjelenléttel villámgyorsan megfékezte is kiürítette a vonatot.

HA TETSZETT A KORABELI VASÚTTÖRTÉNETI FÉNYKÉP, ITT TOVÁBBI, HASONLÓAN ÉRDEKES MÚLTBELI FELVÉTELEKET IS NÉZEGETHET.

Balatonakarattya

A Balaton menti löszfalaknak tulajdonképpen csak egy részét alkotja a lösz, és a falak anyagában ugyanolyan hangsúlyosan jelen vannak a millió éves üledékek, melyek régen a Pannon-tenger fenekét borították. Ezeket a részben löszös képződményeket a természet is kihasználja: lyukakat fúrnak beléjük az ürgék, pockok, fecskék, gyurgyalagok és a darazsak is, ami labilissá teszi a falakat.

Emlékezetes, hogy 2010-ben Balatonakarattyánál, ott, ahol az északi partra tartó vasúti szerelvény kibukkan egy alagútból, és a szemünk elé tárul a tó keleti medencéje, annyira megmozdult a hegyoldal, hogy majdnem magával vitte a vasútvonalat. Abban az évben ott 10 kilométer per órás sebességkorlátozást kellett elrendelni a mozgásos szakaszon, sőt, egy ideig a vonatforgalom is szünetelt, egészen addig, amíg a labilis löszt a szakemberek súlyos költségek árán stabilizálták.

Tihany

A fentieket olvasva talán már az sem meglepő, hogy a Tihanyi apátság alatt is csúszik a föld: építésekor még legalább tízméteres terasz vette körül a templom Balaton felé néző oldalát, mára azonban ez a védterület mindössze 2-3 méteresre szűkült.

Fonyód

Fonyódon a kilométereken át futó magaspart átlagosan 50 méterre emelkednek az út fölé, és ott akár több ezer köbméternyi föld indulhat meg másodpercek alatt. Ha valaki végigsétált a nemrég ott felújított Szaplonczay sétányon, éppenséggel ennek a földtani veszélyforrásnak a tetején ment végig, és onnan gyönyörködött a szemközti északi part és a Badacsony csodálatos kilátásában.

Kép: Economx, Sánta András: Fonyód, badacsonyi kilátás a Szaplonczay sétányról a magasparton.

A szakemberek körében egyetértés van a tekintetben, hogy a balatoni partfalak meglehetősen instabilak és omladoznak, aminek a megakadályozására nincs örökké tartó megoldás. A fonyódi löszfal például a 2010-es években már többször megindult, és emiatt hosszú időre le kellett zárni a 7-es főutat és a mellette futó vasúti sínpályát.

Csúnyán megindult a partoldal – foglalta össze akkor egy helyszíni tudósító, beszámolva arról, hogy a löszfal több helyen is repedezett, így például az egyik helyi idegenforgalmi látványosság, a Kripta-villa közelében is, illetve éppenséggel a már említett magaspart tetején futó panorámasétány kerítésének tövétől indul az egyik omlás.

Titokzatos űrprizmák szolgálják az előrejelzést

Ijesztő, de mégis csak tény, hogy – akárcsak a földrengések esetében – egyelőre nincs tudományos lehetőség a partfalomlások pontos előrejelzésére, annak ellenére, hogy a tudósok korántsem ülnek ölbe tett kézzel.

Kép: Economx, Sánta András: Fonyód, geodéziai alappont a Szaplonczay sétányon

Az igyekezetet ékesen bizonyítja például a fonyódi Szaplonczay sétányon elhelyezett titokzatos eszköz, aminek mibenlétéről megkérdeztük a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetet, és válaszaik alapján a szerkezet működéséről egy következő cikkünkben olvashatnak majd.

Kapcsolódó