Tengerré válhat a Balaton?

Az úgynevezett szalinizáció során növekszik az édesvizek sótartalma, a jelenség a 21. század első évtizedeiben kezdte el jobban foglalkoztatni a szakértőket.

A jelenség mögött a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat és a tájhasználat változása áll.

A BalatonSience Facebook-posztjában azt írja, hogy a kommunális és az ipari szennyvízkibocsátás, az urbanizáció, valamint a beépített, lefedett terület növekedése jelentősen növeli az iontranszportot a vízgyűjtőterületeken, egyebek mellett az építési anyagok korróziója, a szennyvízkibocsátás, valamint az utak sózása miatt.

A növekvő szalinizáció azonban hatásait azonban a klímaváltozás tovább erősíti. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, a Hidrológiai Közlöny 2024 évi 3. számában megjelent tanulmánya szerint az elmúlt 130 év adatai alapján jól kirajzolódik, hogy a 19. század végétől a 20. század közepéig a Balaton sótartalma nem változott.

Az utóbbi 50 évben azonban tartósan növekedett és ez a mai napig tart.

Az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Vagyis ennek alapján a Balaton mindössze az 1980-as évek volt édesvizű tó, ma már azonban inkább édes-sós átmeneti vizű.

Ez a változás főleg az urbanizációval köthető össze, mivel a szalinizáció fő oka nem a klorid-ion növekedése volt, szemben azzal, amit az Északi-féltekén figyeltek meg. A Balatonban a a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6 százalékos értékről napjainkra 6 százalékra nőtt.

Ami pedig mindebből a klímaváltozás számlájára írható, az az, hogy az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást, ami szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ami az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.

A poszt szerint amennyiben nem történik változás a sótartalom növekedésének tendenciájában, akkor az ötven év múlva megközelítheti az 1000 mg/l értéket, ami a tavi élővilág jelentős változását hozhatja magával.