Szerencsés éve volt a Balatonnak a vízminőség szempontjából. Nem volt algavirágzás a tavon – erről számoltak be a Balatoni Szövetség (BSz) keszthelyi elnökségi ülésén. A tó menti önkormányzatokat tömörítő társaság szorgalmazza a jelenleg is zajló kutatásokat és a mederkotrást – írja a TV Keszthely.
Tartós meleg, szélcsend és tápanyag, azaz foszfor kell az algák elszaporodásához. Ezek együttesen nem léptek fel a magyar tengernél. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint idén még partközeli, úgynevezett lokális algavirágzások sem fordultak elő.
Mi fán terem az algavirágzás?
A kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Somogyi Boglárka elmondta, hogy jelenleg is kutatják az algavirágzást, főleg azt, hogy az üledékben mi történik: „Elsősorban azt szeretnénk most körbe járni, hogy melyek azok a fizikai és kémiai körülmények, amelynek hatására a belső terhelés megjelenhet, tehát a tó üledékéből foszfor szabadulhat fel és kerülhet a vízoszlopba, és ezáltal előidézheti az algák szaporodását.”
A 2019-es algavirágzás rávilágított arra, hogy egy ilyen burjánzás könnyen tönkreteheti az idegenforgalomból élő települések szezonját.
„Azt kértük, hogy próbáljunk meg lobbizni annak érdekében, hogy mind a kutatásokra és az általunk fontosnak vélt kotrásra folyamatosan legyen pénz, amivel meg tudjuk őrizni a Balaton vízhasználatának a minőségét” – nyilatkozta Lombár Gábor, a BSz elnöke.
Mi szeretnénk mindent megtenni, hogy még a kisebb partközeli, lokális algák se jelenjenek meg. Mi mindenképpen szükségesnek tartjuk, mi Balaton-parti polgármesterek, főleg a Keszthelyi-öbölben, hogy a Balaton-parti kotrásokat indítsák meg. A strandok és a part közelében mindenképpen szükség lenen kotrásra
– mondta Manninger Jenő társelnök, Keszthely polgármestere.
Lombár Gábor elnök szerint az Év balatoni háza pályázat és a Balatoni borok versenye is egyre népszerűbb, mindkét elismerésnek rangja van a szakmában. Idén jubilált a Kék Hullám Zászló minősítés, 20 éve értékelik és viszik a balatoni strandok jó hírét ezzel a programmal.