A kutatás első részében a kitöltőknek a barátsággal kapcsolatos általános vélekedésekre és attitűdökre helyezte a hangsúlyt. A válaszadók 86 százaléka egyet ért a közmondással: madarat tolláról, embert barátjáról. Ennek ellenére a válaszadók 57 százaléka állítja, hogy az idő múlásával nehezebb új barátságokat kötni, 29 százalékuk pedig bizonytalanul áll a kérdéshez.

Az önbevalláson alapuló magányérzet ördögi mumusként van jelen a társadalomban. A megkérdezettek 22 százaléka gyakran, 12 százaléka pedig nagyon gyakran érzi magát egyedül. Fontos kiemelni, hogy a 16-19 évesek körében már 47 százalékra emelkedik a magányos emberek száma, amely akár a személyes kapcsolatok digitális térbe való visszavonulásával is magyarázható.

A kutatás külön kitér a barátság és párkapcsolatokra is. Az exekkel való baráti viszony ápolása megosztó kérdésnek bizonyult, a válaszadók 26 százaléka a teljesen elutasítja, míg 25 százaléka természetesnek tartja a jelenséget. Az idősebb generációk (50-59 évesek) körében nagyobb a nyitottság erre a lehetőségre.

A párkapcsolaton belüli barátság fontosságát a válaszadók 67 százaléka tartja elengedhetetlennek, míg csupán 4 százaléka gondolja úgy, hogy a kettőt nem érdemes keverni. Érdekes megfigyelni, hogy a fiatalabb generációk (16-19 évesek) körében magasabb (79 százalék) ez az arány, az idősebb korosztályban (50-59 évesek) pedig már csak 62 százalék.

Általánosan elmondható, hogy a válaszadók többsége viszonylag kevés közeli  baráttal rendelkezik.  60 százalékuknál háromnál kevesebb, 28 százalék esetén három és öt között van, és csak 12 százaléknak több mint öt közeli barátja van. A barátságok számát a nemek közötti különbségek is befolyásolják. A nők körében magasabb a kevés baráttal rendelkezők aránya (64 százalék) a férfiakhoz képest (56 százalék).

A  kutatás azt is feltárja, hogy a közeli barátságok eredetében az oktatás a legfontosabb tényező (29 százalék), ezt pedig már a munkahely követi (23 százalék). A baráti kapcsolatok ápolása kapcsán a magyarok többsége ritkán találkozik személyesen legközelebbi barátaival, 37 százalék ritkábban, mint havonta, és csak 6 százalék tart napi szintű kapcsolatot.

A barátságok kialakulását leginkább az egyéni tényezők nehezítik, mint az eltérő személyiségtípusok (42 százalék) és a barátok, párok iránti ellenszenv (43 százalék). Az olyan társadalmi tényezők, mint az eltérő szociális és jövedelmi helyzet, valamint  politikai nézetkülönbségek kisebb szerepet játszanak a baráti kapcsolatok születésében, bár a diplomások körében ez utóbbi jelentősen gátló tényezőnek számít.

A tabutémák tekintetében a magyar társadalom alapvetően nyitott, a legtöbb téma nem számít tabunak a közeli barátok körében. Csupán a  párkapcsolati és szexualitással kapcsolatos kérdések (23 százalék) és az anyagi témák (18 százalék) kapcsán mutatkozik nagyobb tartózkodás.

Sokkoló kutatás - Egyre inkább nem bízunk az állami egészségügyben

Ma már minden negyedik egészségügyi ellátás magánrendelőben történik, ez derül ki az NN Biztosító kutatásából. A legtöbben a fogorvosi ellátást és a labordiagnosztikát veszik idénybe.
Bővebben--->