Egyre inkább olyan lesz a Balaton íze, mint ha egy tengberben úsznánk

Bár nem termálfürdő, mégis makacsul tartja magát a Balaton gyógyhatásról szóló legenda. Igaz ugyan, hogy a tó környékén két gyógyforrás található, a füredi savanyúvíz és a hévízi termál, de ezeknek nincs kapcsolatuk a Balaton vizével – nyilatkozta a VEOL Veszprém Vármegyei Hírportálnak Vörös Lajos ökológus, a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. 

– magyarázza a kutató. 

A pH-skálán a 7-es víz a semleges, a Balatoné 8,5 pH-értékű. A mi égövünkön és kőzethátterünkben a vizeknek három fő ásványi összetevőjük van: a kalcium, a magnézium és a hidrogén-karbonát. A kalcium és a hidrogén-karbonát a mészkőből, a magnézium a dolomitból oldódik ki. A tóba befolyó vizek sok szén-dioxidot tartalmaznak. Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát, vagyis mészkő csapódik ki a vízből. 

A befolyó vízben tehát még a kalcium az uralkodó elem, de a Balaton vizében viszont – a kémiai folyamatok eredményeként – már a magnézium. 

Sziklák képződnek a mederben

A Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. 

Ez az évente akár csak fél milliméterrel vastagodó réteg, amit a köznyelvben iszapnak nevezünk, valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után – de nem a közeljövőben – fel fogja tölteni a tó sekély medrét. 

Egyre sósabb a víz

Az ökológus azt is mondta, hogy a Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, 1927 óta rendelkezünk róla adatokkal, amelyekből kiderült, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: 

A Balaton vize tehát egyre sósabb, amit ötven év múlva már a fürdőzők is érezni fognak, de egyelőre mindez nem befolyásolja az élvezeti értékét.