A szaktárca közleményben reagált arra, hogy az előző időszakban több egészségügyi szakszervezet és egészségügyi szakmai kamara fogalmazta meg az egységes szabályozásra vonatkozó igényét az ügyeleti idő, a túlmunka és a kötelező pihenőidők elszámolása tekintetében. Meglátásuk szerint a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem elég pontos, a munkáltatók a szabályozást eltérően értelmezik, a jogbizonytalanság pedig hátrányos az egészségügyben dolgozó munkavállalók számára.
A tárca megkezdte az új szabályozás kialakítását. Az egészségügyi államtitkárság egy döntés-előkészítő anyagot küldött meg a szakmai kamarák és a stratégiai partnerei részére a közigazgatási és a minisztériumi belső egyeztetést megelőzően, mivel továbbra is meggyőződése, hogy csak az ágazatban dolgozók véleményét figyelembe véve lehet sikeresen változást elérni egy-egy területen.
A munkaanyagra az öt partnerszervezet közül négy érdemben reagált, a Magyar Orvosi Kamara azonban nem ezt tette, hanem elárasztotta a sajtót és a közösségi médiát valótlan állításokkal.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara az orvostársadalom valódi érdekképviselete helyett továbbra is egyfajta közvélemény formáló aktorként, szakmai köntösbe bújtatja politikai töltetű megnyilvánulásait. Rejtett célja az egészségügyi tevékenység felelősség nélküli irányítása.
A döntés-előkészítő anyagról az egészségügyi államtitkárság 2024. szeptember 4-én egyeztetett a szakmai kamarákkal – köztük a Magyar Orvosi Kamarával – és stratégiai partnereivel. A szakmai fórumon egyértelművé tette, hogy a beérkezett konstruktív javaslatok alapján fogja átalakítani a korábban megküldött vitaindító anyagot.
Az elkezdődött szakmai egyeztetések folytatódnak, rendszeres szakértői és vezetői szintű egyeztetésekre kerül sor, melynek eredményeként a magyar egészségügyi dolgozók számára olyan jogi környezetet szeretnénk teremteni, melyben biztonságban érzik magukat.
A fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 db betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli.
A tervezet 13 vegyes (felnőttet és gyermeket) ellátó pontot akar létrehozni a 3 gyermekellátó pont mellett. A budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. A fővárosban a ’70-es évek elején már szétválasztották a gyermekek és a felnőttek ellátását, a jelenleg dolgozó háziorvosok sosem láttak el gyermekeket munkájuk során, ez betegbiztonsági kockázatot jelent.
A fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban (és a szakellátásban is). Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.
Az SBO-k terhelése várhatóan növekedni fog, a sürgősségi ellátó rendszer terheltségének áttekintése és egyes pontok megerősítése szükséges.
A háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára.
A szakmának fontos volna a minőségellenőrzés biztosítása, belső indikátorok kidolgozása mentén.
Szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat. Fel kell mérni, hogy hány kolléga lát el ilyen plusz feladatot.
A BM szerint a Magyar Orvosi Kamara hamis állításaival ellentétben:
- az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályozás nem került módosításra, sem a vállalt, sem az elrendelhető ügyeletek száma nem változik,
- az önként vállalt többletmunka megállapodással kapcsolatos előírás nem változott,
- a munkáltató az ügyelet rendes munkaidő terhére történő elrendelésével csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával élhet, ezt a módosítás kifejezetten a munkavállalók kérték,
- a hatályos jogszabályi környezetben jelenleg is lehetőség van arra, hogy a munkáltatók az ügyeleti időt átminősítsék normál munkaidőre a teljes munkaidő ledolgozása érdekében. A munkáltatók ugyanakkor többször a munkavállaló terhére, etikátlanul alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. A munkavállalók érdekeinek védelme érdekében ezen a területen is új, egyértelmű szabályozás kialakítására törekszünk.