Az embercsempészés bűncselekménye miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről kormányrendelet értelmében tavaly június 30-ig 2290 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből, helyeztek reintegrációs őrizetbe és köteleztek az ország 72 órán
belüli elhagyására, és 16 személy esetében állapították meg büntetőjogi felelősséget, mert szegték a szabadon engedésük feltételeit. A DK-s országgyűlési képviselő, Arató Gergely szerint viszont okkal feltételezhető, hogy a többi 2274 szabadon engedettnek sem mindegyike tétlenkedett azóta, aminthogy az is, hogy az akkor bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek közül is sikerült már néhányuk büntetőjogi felelősségét megállapítani.

Arra volt kíváncsi, hogy a mai napig pontosan hány embercsempészt engedtek szabadon, és közülük a mai napig hány személy ellen indult Magyarországon ismételten büntetőeljárás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A politikus írásbeli kérdésére válaszolva Rétvári Bence belügyi államtitkár először is leszögezte, minden magyar állampolgár embercsempész továbbra is a büntetés-végrehajtásban tölti szabadságvesztés büntetését, majd hozzátette: a szabályozás csak a külföldiekre vonatkozik. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a reintegrációs őrizet nem jelenti a büntetés elengedését. Amennyiben megszegik a reintegrációs őrizet szabályait, és Magyarország területére lépnek, azonnal folytatódik a büntetés letöltése szigorú körülmények között, magyarázta.

Majd a Belügyminisztérium államtitkára elárulta, az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről szóló rendelet alapján

2025. január 14-én 00.00 óráig - az ORFK Rendészeti Főigazgatóság rendelkezésére álló adatok szerint - a büntetésvégrehajtási szervezet 2434 fő esetében rendelkezett arról, hogy Magyarország területét 72 órán belül el kell hagynia. Ebből 655 fő elítélt esetén a szabadságvesztés - ezzel párhuzamosan a reintegrációs őrizet - időtartama lejárt. Az aktív reintegrációs őrizetben lévő elítéltek száma jelenleg 1762 fő. 

Ez tehát azt jelenti, hogy 655 egykor elítélt embercsempész a büntetését úgy töltötte le, hogy nem magyarországi börtönben ült, hanem valahol hazánkon kívül élte a világát. 

Ezt azzal magyarázták, hogy

a 2434 külföldi őrzése éves szinten közel 18 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek. 

Tehát egyetlen embercsempész évente körülbelül 7,3 millió forintba kerül a magyar adófizetőknek, ami havonta átlagosan 608 ezer forintot jelent.

A külföldi rabok fogva tartása jelentős költségekkel jár, nem beszélik a magyar nyelvet, valamint a különböző kultúrák miatt az elhelyezésükről és az étkezésükről is másképp kell gondoskodni. A magyar börtönök nem arra épültek, és nem is azt a célt szolgálják, hogy ilyen multikulturális közeg őrzését biztosítsák - magyarázta Rétvári Bence. 

Mindössze 17 embercsempész akadt fent a hálón

A rendelkezésre álló adatok alapján 2025. január 14-éig különböző intézkedések során a rendőrök 17 fő reintegrációs őrizetbe helyezett embercsempészt fogtak el és szállítottak vissza büntetés-végrehajtási intézetbe. Közülük az intézkedés alapját 10 fő esetében kizárólag a kormányrendelet szerinti magatartási szabály megszegése képezte, azaz Magyarország területét a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül nem hagyta el.

Ezek alapján 7 olyan börtönből kiengedett embercsempész van, akinek a büntetőjogi felelősségét embercsempészés, lopás, testi sértés, közúti baleset gondatlan okozása és más bűncselekmények miatt állapították meg Polt Péter legfőbb ügyész korábbi nyilatkozata alapján.