Az okozott sérülések és halálesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének szabálykövető, körültekintő és előzékeny közlekedési magatartással, korszerű járműparkkal, közterületeink, utazási szokásaink átalakításával – olvasható a BKK honlapján.
2010 óta a fővárosi gépjárműforgalom növekedésével sajnálatos módon a sérülések száma is folyamatosan növekedő tendenciát mutat. Európai összevetésben Budapesten a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: a magyar fővárosban arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben, és tizennyolcszor annyian, mint Oslóban.
471 személy halt meg a budapesti közutakon 2011–2021 között.
A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy Budapesten 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma. Ezáltal ezer életet menthetnének meg az évszázad közepéig.
A cél eléréséhez a Vision Zero megközelítését használják fel. Ennek a skandináv kezdeményezésnek a célja, hogy nullára csökkentse a közlekedés közben bekövetkező súlyos vagy halálos sérülések számát. A program fő üzenete, hogy az emberek hibáznak.
"Ennek érdekében már a tervezéskor figyelembe veszük az emberi hibázás lehetőségét, megosztjuk a felelősséget a közlekedők és tervezők között, fejlesztésre ösztönözzük a közlekedési szektort" – írják a közleményben.
Az emberek szerepe a közlekedésbiztonságban
Az élhető, biztonságos és egészséges város egyik alapfeltétele, hogy az emberek együttműködnek egymással függetlenül attól, hogy épp milyen közlekedési módot használnak. Egy ilyen városban a közlekedők ismerik és betartják az egyes közlekedési módokra és eszközökre vonatkozó szabályokat.
Az együttműködés és a szabálykövetés azonban sehol nem alakul ki automatikusan, hanem csak akkor, ha a közlekedők az oktatás révén ismerik a szabályokat, a szemléletformálásnak köszönhetően tetteik és azok következményeinek tudatában vannak, és betartják a szabályokat. Erre ösztönzi őket, ha a szabályok megsértése esetén magas a lebukási arány, azaz, ha gyakori a rendőri ellenőrzés, és ha nagy lefedettségű kamera- és sebességmérő-rendszerek működnek.
A járművek szerepe
A közlekedésbiztonság javításához elengedhetetlen, hogy a járművek rendszeres megfelelőségi ellenőrzésen vegyenek részt, aktív – azaz a balesetek megelőzését szolgáló –, és passzív – azaz a balesetek következményeinek mérséklését szolgáló – biztonsági elemekkel legyenek felszerelve.
A közlekedésbiztonsággal kapcsolatban is érdemes kiemelni, hogy a budapesti és Pest vármegyei járműpark egyre növekszik. 10 év alatt a fővárosban 25 százalékkal, míg a környező vármegyében 45 százalékkal növekedett a személygépjárművek száma.
A 2022-től újonnan forgalomba helyezett járművek az Európai Unió előírásai alapján a korábbiaknál több biztonsági felszereltséggel is rendelkeznek (intelligens sebességasszisztens, tolatóradar, vészfékjelzés és feketedoboz), a magyar járműpark átlagéletkora folyamatosan növekszik, így az újítások a hazai utakon csak hosszú átfutással jelennek meg.
Az infrastruktúra szerepe
A statisztikai mutatók alapján városi környezetben is egyértelmű összefüggés van a gépjárműforgalom sebessége, nagysága és a közlekedési események következményei, számossága között.
A forgalom nagyságát és sebességét alapjaiban befolyásolja az infrastruktúra kialakítása. Komoly kockázatot és veszélyt jelent a közlekedők közötti jelentős sebességkülönbség: egy gyalogos elütése esetén radikálisan csökken a túlélés esélye a gépjármű sebességének növekedésével.
Az elsőbbségadási viszonyok rendszerének észlelhetőségének, egyértelműségének és felismerhetőségének hiánya is komoly veszélyeket rejt magában, fontos, hogy minden közlekedő biztonsággal és magabiztosan tudja használni a csomópontokat. Az utcák és utak kialakítása a kihelyezett tábláknál is erősebben üzen a közlekedőknek, hogy milyen módon használják az adott szakaszt.
Az intézményrendszer fontossága
A stratégia csak megfelelő szervezeti háttér segítségével valósítható meg, melynek lépései:
- legyen egyértelmű felelőse minden közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó feladatnak;
- álljanak rendelkezésre minőségi adatok, és
széleskörű együttműködés legyen az érintett szereplők – a kormányzat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Önkormányzat és intézményei, a kerületi önkormányzatok, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a piaci szereplők – között.
Ilyen intézkedésekkel érhetőek el a kitűzött célok
A Főváros célul tűzte ki, hogy évente 50 000 gyerek és fiatal kapjon célzott közlekedésbiztonsági oktatást. Szemléletformáló kampányokat indítanak a felnőttek és gyerekek számára a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési veszélyek csökkentése érdekében.
Célunk, hogy véget vessünk a gyorshajtásnak Budapesten, ezért 200 edukációs és 100 szankcionáló sebességmérőből (traffibox) álló hálózat kiépítését kezdeményezzük
– olvasható a dokumentumban.
Biztonságos járművek és infrastruktúra
A járműbeszerzések során csak a megfelelő biztonsági felszereléssel ellátott autóbuszokat, trolibuszokat és tehergépjárműveket szerzik be a fővárosi cégek, a korábban beszerzett járműveket pedig utólag felszerelik ezekkel a biztonsági eszközökkel. Szabályozzák továbbá a nehézgépjárművek városon belüli közlekedését is.
Támogatják az uniós szinten kötelező aktív és passzív biztonsági rendszerek elterjedését.
Kiemelten foglalkoznak a közlekedési csomópontokkal és a kereszteződések, utak és utcák városi szerepének megfelelő, önmagát magyarázó kialakításával, valamint a megbocsátó környezet megteremtésével.
A Főváros biztosítja, hogy mostantól csak önmagukat magyarázó utcák és utak épüljenek, és megbocsátó környezet alakuljon ki Budapesten, ezzel javítva a szabálykövetést, és enyhítve a közlekedők hibáinak következményeit. Ehhez közúti biztonsági auditot végeznek minden új beruházás, felújítás és a legkritikusabb szakaszok esetében, illetve közútkezelőként csak ilyenekhez adnak engedélyt. Saját beruházás esetén független auditálást végeztetnek.