Bemutatjuk Budapest titkos látványosságait

A turisztikai világtérképen a magyar főváros helye immár megkérdőjelezhetetlen: a Duna-part nevezetességei, a Parlament, a Budai Vár rendre megjelennek az utazóknak ajánlott ranglistákon, szakkiadványokban. Közben azonban léteznek Budapestnek titkos attrakciói is, amelyek közül most néhányat bemutatunk olvasóinknak.

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a világ legjobb turisztikai látványossága a budapesti Duna-parton van. Ugyanis a Stasher turisztikai blog elemzői 99 turisztikai látványosságot rangsoroltak, hogy kiderítsék, mit ajánlott meglátogatni és mit nem. Összegyűjtötték a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, köztük a Google- és értékeléseket, számításba vették a szállások minőségét és a legközelebbi nemzetközi repülőtér távolságát, illetve a fogadó ország közbiztonságát is. Nos, mindezeket figyelembe véve a blog szerint

a magyar Parlament a világ legjobb turisztikai látványossága, a felállított 10-es skálán 7,34 pontot elérve.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Vannak azonban Budapestnek kevésbé nyilvánvaló, sőt, láthatatlan látványosságai is, amelyekről gyakran még a főváros lakói sem tudnak. Most ezekről lesz szó.

Sci-fi helyszín a Gellért-hegy gyomrában

A Gellért-hegyi Gruber József víztároló, Budapest legnagyobb víztároló medencéje a Hegyalja út - Sánc utca - Orom utca által határolt terület alatt épült az 1970-es évek második felében, 140 ezer köbméter föld megmozgatásával. A létesítmény névadója Gruber József mérnök (1915-1972), a Budapesti Műszaki egyetem Áramlástan Tanszékének dékánja volt.

A gigantikus építmény két medencéből áll, amelyek tárolókapacitása 2-szer 40 000 köbméter, a medencék födémszerkezetét 2-szer 106 darab pillér tartja, a falai pedig 35 centiméter vastagságúak.

A szakemberek úgy mondják, hogy a medencék zongora alakúak, mert ilyen kialakítással a víz folyamatos áramoltatásával könnyebben biztosítható a jó vízminőség, hogy ne legyenek a tárolóban pangó részek, ahol a baktériumok elszaporodhatnak. Az oszlopok ugyanilyen okból készültek sajátos íves talpakkal.

Jellemzően a víz világnapjához kötődően a Fővárosi Vízművek nyilvános bejárást szokott szervezni a víztárolóba, amelyeken a vállalat munkatársai kalauzolják a résztvevőket, és az ilyen bejárásokra pillanatok alatt be szoktak telni a helyek.

Rejtelmes alagút a Duna partján

A 2-es villamos vonalán több kilométer hosszan eddig évtizedeken keresztül csak különös zárt ajtókat láthattak az alsó rakparton közlekedők, ám ezeket idén júniusban az autómentes rakpart eseményein újra megnyitották a nagyközönség előtt.

A híd alatt ugyanis hajdanán raktárakat létesítettek, illetve aluljárók vezettek a partra, a villamos vágányait pedig kőből készült mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített, Ybl Miklós által tervezett öntöttvas korlát választotta el a Duna-korzótól.

Csakhogy a 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók, és ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben a fent futó 2-es villamosvonal a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.

Napjainkban hétvégéken az itt kialakított közösségi térben filmvetítéssel, ruhacserével, civil szervezetek programjaival, társasjátékkal, workshopokkal várják az érdeklődőket.

Kazamatarendszer a város peremén

Kőbányán egy több mint 30 kilométer hosszú egykori mészkőbánya járatai rejlenek a városrész alatt. Az ottani mészkő a terület egyik legfontosabb építőanyaga volt, számos történelmi, illetve városképi szempontból jelentős budapesti épület készült belőle az elmúlt évszázadokban.

A pincerendszernek a híres kőbányai sörgyárak működésében is fontos szerepük volt, továbbá a kőbányai lakosok ezreinek nyújtott menedéket 1944-ben, a Budapestet ért légitámadások idején, valamint 1944-45-ben, a város ostroma alatt.

Napjainkban három óra hosszáig tartó szervezett túrákon lehet megismerni a kazamatát, felnőtteknek 6850, 16 éven aluli gyerekeknek 5650 forintos jegyáron.

Magánóvóhely az erdőben

A budai Hegyvidéken számos légoltalmi óvóhelyet alakítottak ki az 1930-as évek közepétől, és mivel az ilyen erődítmények építését és fenntartását az állam támogatta, több magánóvóhely is létesült. Ilyen az Edvi Illés utcában található Ördög-orom sziklába vájt bunker is, amely ebben a műfajban kifejezetten nagynak mondható a maga több mint ezer négyzetméteres területével – írja az Index.

Az erődítmény keletkezéséről pontos adatok nincsenek, de vélhetően közvetlenül Budapest ostroma előtt készülhetett, ugyanis több 1944-ben írt korabeli újságcikkből ez olvasható ki.

Napjainkban az Erődítés Történeti Egyesület jóvoltából olykor nyílt napok keretében tárulnak fel a sziklába épített páncélajtók az érdeklődők előtt.