A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a világ legjobb turisztikai látványossága a budapesti Duna-parton van. Ugyanis a Stasher turisztikai blog elemzői 99 turisztikai látványosságot rangsoroltak, hogy kiderítsék, mit ajánlott meglátogatni és mit nem. Összegyűjtötték a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, köztük a Google- és értékeléseket, számításba vették a szállások minőségét és a legközelebbi nemzetközi repülőtér távolságát, illetve a fogadó ország közbiztonságát is. Nos, mindezeket figyelembe véve a blog szerint
a magyar Parlament a világ legjobb turisztikai látványossága, a felállított 10-es skálán 7,34 pontot elérve.
Vannak azonban Budapestnek kevésbé nyilvánvaló, sőt, láthatatlan látványosságai is, amelyekről gyakran még a főváros lakói sem tudnak. Most ezekről lesz szó.
Sci-fi helyszín a Gellért-hegy gyomrában
A Gellért-hegyi Gruber József víztároló, Budapest legnagyobb víztároló medencéje a Hegyalja út - Sánc utca - Orom utca által határolt terület alatt épült az 1970-es évek második felében, 140 ezer köbméter föld megmozgatásával. A létesítmény névadója Gruber József mérnök (1915-1972), a Budapesti Műszaki egyetem Áramlástan Tanszékének dékánja volt.
A gigantikus építmény két medencéből áll, amelyek tárolókapacitása 2-szer 40 000 köbméter, a medencék födémszerkezetét 2-szer 106 darab pillér tartja, a falai pedig 35 centiméter vastagságúak.
A szakemberek úgy mondják, hogy a medencék zongora alakúak, mert ilyen kialakítással a víz folyamatos áramoltatásával könnyebben biztosítható a jó vízminőség, hogy ne legyenek a tárolóban pangó részek, ahol a baktériumok elszaporodhatnak. Az oszlopok ugyanilyen okból készültek sajátos íves talpakkal.
Jellemzően a víz világnapjához kötődően a Fővárosi Vízművek nyilvános bejárást szokott szervezni a víztárolóba, amelyeken a vállalat munkatársai kalauzolják a résztvevőket, és az ilyen bejárásokra pillanatok alatt be szoktak telni a helyek.
Rejtelmes alagút a Duna partján
A 2-es villamos vonalán több kilométer hosszan eddig évtizedeken keresztül csak különös zárt ajtókat láthattak az alsó rakparton közlekedők, ám ezeket idén júniusban az autómentes rakpart eseményein újra megnyitották a nagyközönség előtt.
A híd alatt ugyanis hajdanán raktárakat létesítettek, illetve aluljárók vezettek a partra, a villamos vágányait pedig kőből készült mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített, Ybl Miklós által tervezett öntöttvas korlát választotta el a Duna-korzótól.
Csakhogy a 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók, és ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben a fent futó 2-es villamosvonal a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.
Napjainkban hétvégéken az itt kialakított közösségi térben filmvetítéssel, ruhacserével, civil szervezetek programjaival, társasjátékkal, workshopokkal várják az érdeklődőket.
Kazamatarendszer a város peremén
Kőbányán egy több mint 30 kilométer hosszú egykori mészkőbánya járatai rejlenek a városrész alatt. Az ottani mészkő a terület egyik legfontosabb építőanyaga volt, számos történelmi, illetve városképi szempontból jelentős budapesti épület készült belőle az elmúlt évszázadokban.
A pincerendszernek a híres kőbányai sörgyárak működésében is fontos szerepük volt, továbbá a kőbányai lakosok ezreinek nyújtott menedéket 1944-ben, a Budapestet ért légitámadások idején, valamint 1944-45-ben, a város ostroma alatt.
Napjainkban három óra hosszáig tartó szervezett túrákon lehet megismerni a kazamatát, felnőtteknek 6850, 16 éven aluli gyerekeknek 5650 forintos jegyáron.
Magánóvóhely az erdőben
A budai Hegyvidéken számos légoltalmi óvóhelyet alakítottak ki az 1930-as évek közepétől, és mivel az ilyen erődítmények építését és fenntartását az állam támogatta, több magánóvóhely is létesült. Ilyen az Edvi Illés utcában található Ördög-orom sziklába vájt bunker is, amely ebben a műfajban kifejezetten nagynak mondható a maga több mint ezer négyzetméteres területével – írja az Index.
Az erődítmény keletkezéséről pontos adatok nincsenek, de vélhetően közvetlenül Budapest ostroma előtt készülhetett, ugyanis több 1944-ben írt korabeli újságcikkből ez olvasható ki.
Napjainkban az Erődítés Történeti Egyesület jóvoltából olykor nyílt napok keretében tárulnak fel a sziklába épített páncélajtók az érdeklődők előtt.