A bikaviadalok mediterrán kultúrában betöltött szerepét mutatja be a Cervantes Intézet és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlata, míg a Centrális Galériában a kubai építészetről láthatnak kiállítást az érdeklődők.

A Cervantes Intézet támogatásával csütörtökön nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában a Harc a fenevaddal – A bika a spanyol és a mediterrán kultúrában című tárlat.

A Nemzeti Galériában tizenkét műalkotás, többek között a leghíresebb festők művei mutatják be a bikaviadalok szereplőinek kulturális jelentőségét:

  •  Francisco de Goya,
  • Ignacio Zuloaga
  • és Fernando Botero festményeit lehet megcsodálni június 22-től. 

A Centrális Galériában a Kubai építészetek: A harmadik tér című kiállítás az építészeten keresztül vizsgálja a kulturális alkotótevékenység egymással szembenálló nézőpontjait a kubai forradalmat megelőző és azt követő évtizedekben.

Miért fontos nekünk a bika?

A bika az ősidőktől fogva kultusz tárgyát képezte a nyugati civilizációban. A Földközi-tenger térségében élő népek a bátorság, az erőszak, a férfiasság, a megtermékenyítő erő, a királyi hatalom megtestesítőjeként tekintettek rá, és kiemelt jelentősége volt mind a vallási életben, mind a rítusok áldozati állataként.

A brutalitásuk miatt minden korban vitatott bikaviadalok ma is élő hagyománya nemcsak Spanyolországhoz köthető, hiszen Franciaország déli részén, Portugáliában és Latin-Amerika több országában a mai napig jelen van, Olaszországban pedig csak a 20. század elején szűnt meg.

Nem csak a spanyol folklór része

A nagy tömegeket vonzó bikaviadalok összetett koreográfiáját, szimbólumrendszerét, szereplőinek kiállását a művészek metszetsorozatokon, festményeken örökítették meg.

A Spanyolországba látogató művészek, írók az egzotikus folklór részeként értékelték, és dolgozták fel műveikben a témát, amelyet egyes alkotók, mint Francisco de Goya is, kritikával szemlélték és ezt kifejezésre juttatták képeiken is.

Az ő nyomdokaikon haladva dolgozták fel a bikaviadalokat a 19., a 20. és a 21. század jelentős spanyol és nemzetközi művészei.

Ingyenes kiállításra is várják a látogatókat

A Magyar Nemzeti Galériában november 22-ig látogatható kamaratárlaton antik tárgyakat, festményeket, szobrokat, rajzokat és metszeteket láthat a közönség.

A Centrális Galériában augusztus 27-ig ingyenesen megtekinthető Kubai építészetek: A harmadik tér címűtárlat a kubai építészet múltját és jelenét mutatja be.

A kurátorok, Adrian Labaut és Paloma Herrero E. Európában élő kubai építészek célja, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzenek a kortárs kubai építészetről, ezért különböző valóságok ütköztetésével, tárgyilagosan igyekeznek bemutatni az anyagot építészek, művészek, írók, professzorok és a legkülönbözőbb szakemberek segítségével.